Az Új-Dél-Wales-i kormány közlekedési minisztere szerdán jelentette be, hogy a biztonsági előírások ellenőrzésével még ebben a hónapban megkezdődik az autonóm buszok tesztje a Sydney-i Olimpiai Parkban. A teszt jelentőségét az adja, hogy a fenti képen látható önvezető járműveket az utazóközönség rendelkezésére bocsátják, vagyis a 640 hektáros városrészben bárki felszállhat majd rájuk. Andrew Constance szerint igaz, hogy az önvezető járművek ma még futurisztikusak, ideje felkészülni a küszöbön álló változásokra, ha valaki meg akarja őrizni jelenlegi vezető szerepét.
Az ausztrál állami kormányzatok amúgy is beleállnak a hasonló kezdeményezésekbe, mi is több ízben írtunk mondjuk a dróntechnológiák állami ösztönzéssel való fejlesztésről, vagy a a világ legnagyobb lítium-ionos akkumulátortelepéről. Ilyen az Új-Dél-Wales-i "technológiára épülő közlekedési jövőképnek" fordítható koncepció is, amelynek értelmében nemrég megkérdőjelezték a négy-öt sávos autópályák építésének észszerűségét is, ami nem mindenki szerint jó befektetés közvetlenül az autonóm járművek konzumerizációjának a küszöbén.
Készülnek a nem kiszámítható jövőre
Ez nyilvánvalóan nem jelenti, hogy a jövőt bárki is annyira kiszámíthatónak tartaná, hogy teljesen lemondana a jelenleg szükséges infrastrukturális fejlesztésekről. Különösen, hogy Sydney népessége például dinamikusan növekszik, és a növekedést a megfelelő közlekedési rendszerekkel is ki kell szolgálni. Az Új-Dél-Wales-i kormány Future Transport Programjának vezetője azonban több ízben is világossá tette, hogy a (tömeg)közlekedés jövőjét a sofőr nélküli járművekben és a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokban látják.
Jacinta Hargan még májusban vázolta fel azt a négy lehetséges forgatókönyvet, amire már most igyekeznek felkészülni. Az első lehetőség a magántulajdonban lévő autonóm járművek megjelenése; a második az ugynacsak önvezető, internetre csatlakozó járművek megosztott használati modelljének széleskörű elterjedése; a harmadik az autók bármilyen tulajdonlásának visszaszorulása és a fejlett tömegközlekedési szolgáltatásokra épülő életstílus kialakulása; a negyedik pedig az a szélsőség, hogy a technológia fejlődésével általában is csökken az utazások szükségessége.
A többi államban sem dőlnek hátra
Az első szcenárió nem érintené a közutak jelenlegi zsúfoltságát, a második és a harmadik lehetőség azonban éppen olyan helyzet lenne, amire az Olimpiai Parkban zajló kétéves teszt készítheti fel a közlekedési rendszereket. Az Új-Dél-Wales-i kormányzat egyébként azt valószínűsíti, hogy a személyes tulajdon helyett az autóflották és az Uber-szerű modellek terjednek majd el az autonóm járművek megjelenésével, amit nyilván szerencsés forgatókönyv lenne a városi közlekedési rendszerek szempontjából.
A vezető nélküli buszokat Ausztrálián belül sem csak Új-Dél-Walesben próbálgatják. Az ország területének harmadát elfoglaló Nyugat-Ausztráliában már tavaly elkezdődtek a hasonló kísérletek az ottani kormányzat és Perth egyik kerületi önkormányzatának támogatásával. Dél-Ausztrália vezetése az Adelaide-i repülőtérrel társult, hogy március óta a repteret és a reptéri parkolókat összekötő minibuszjáratokon tesztelje az új technológiákat. Darwin eközben már január óta turistajáratokon használja az autonóm buszokat, egyelőre sofőr felügyelete mellett.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak