A szöveges promptok videókká alakításakor a generatív MI-eszközök sokkal magasabb károsanyag-kibocsátásért lehetnek felelősek, mint amivel eddig számoltak. A Hugging Face kutatása alapján az ilyen alkalmazások energiaigénye ugyanis négyszeresére növekszik az előállított anyagok hosszának duplázódásával, vagyis az egyre szofisztikáltabb kimenetekhez kapcsolódó fogyasztás nem lineárisan skálázódik – olvasható a "Video Killed the Energy Budget" címmel közölt dokumentumban. Ennek értelmében a publikált eredmények rávilágítanak a jelenlegi diffúziós folyamatok "szerkezeti hatékonyságának elégtelenségére és a hatékonyságorientált tervezés sürgető szükségességére".

A Futurism beszámolója ennek kapcsán az MIT Technology Review friss elemzését is idézi, amelyben a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy generatív MI-eszközöket valódi környezeti hatásaik érdemi vizsgálata nélkül vezetik be, a fogyasztásukról alkotott általános kép pedig tele van hiányosságokkal. Ide tartozik, hogy a videógenerátorok a képgenerátoroknál sokkal energiaigényesebbnek bizonyultak, amennyiben a kutatók szerint már egy 5 másodperces klip elkészítése is megfeleltethető egy mikrohullámú sütő több mint egyórás járatásának. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a fogyasztás sem párhuzamosan emelkedik a klipek hosszának növekedésével, az súlyos lesz a hardveres és környezeti költségekben is.

Zöldülés bizonytalan ideig felfüggesztve

A lap a Hugging Face tanulmányából kiemeli, hogy elvileg vannak technikák a mesterséges intelligencia étvágyának csökkentésére: ilyen az intelligens gyorsítótárazás, a meglévő MI-generált tartalmak újrahasznosítása vagy a haszontalan adatok kiszűrése a betanítási adatkészletekből. Azt azonban nehéz megítélni, hogy ezek a módszerek önmagukban mennyire lehetnek képesek visszafogni az MI-eszközök fogyasztását, hiszen egy idén júniusban közzétett elemzés szerint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó energiafelhasználás már most is a globális adatközpontok energiaigényének 20 százalékát teszi ki, a nagy techvállalatok pedig folyamatosan öntik a dollármilliárdokat az újabb infrastrukturális fejlesztésekbe.

A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), az ENSZ szakosított szervezete ugyancsak júniusban közölte, hogy 2020 és 2023 között átlagosan 150 százalékkal nőtt a négy vezető MI-fejlesztő cég működéséhez köthető közvetett szén-dioxid-kibocsátás. A Google például már tavaly elismerte, hogy nem fog összejönni a 2030-ra kitűzött zéró emissziós elképzelése, annyira rálépett a gázra a mesterségesintelligencia-versenyben. Ahogy a Futurism emlékeztet rá, a társaság nemrégiben már azon lelkendezett, hogy Veo 3 videógenerátorával a felhasználók másfél hónap alatt több mint 40 millió klipet készítettek – ennek környezeti hatásairól természetesen nincsenek adatok, de a fentiek alapján elég rendes villanyszámlát képzelhetünk mögé.