A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), az ENSZ szakosított szervezetének csütörtökön kiadott jelentése szerint 2020 és 2023 között átlagosan 150 százalékkal nőtt a négy vezető MI-fejlesztő techvállalat működéséből származó közvetett szén-dioxid-kibocsátás. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó adatközponti tevékenység az Amazon, a Microsoft, az Alphabet és a Meta esetében is jelentősen növelte ezeket az értékeket az adatközpontok működtetéséhez szükséges energiamennyiség miatt. A tanulmány 200 vezető digitális vállalat üvegházhatású gázkibocsátását követte nyomon a fenti időszakban.

Ennek alapján a legnagyobb mértékben, 182 százalékkal az Amazon működési szén-dioxid-kibocsátása nőtt 2023-ban a megelőző három évhez képest, amit a Microsoft 155 százalékkal, a Meta 145 százalékkal, az Alphabet pedig 138 százalékkal követ. Az MI-beruházások növekedésével a nagy szennyezők kibocsátása így várhatóan meghaladja az évi 100 millió tonnás szén-dioxid-egyenértéket. Ebben az anyagban is kitérnek rá, hogy az adatközpontok nyomás alá helyezik a meglévő energetikai infrastruktúrát is. „A mesterséges intelligencia gyors terjeszkedése a globális villamosenergia-kereslet meredek növekedését idézi elő, mivel az ilyen létesítmények villamosenergia-felhasználása négyszer gyorsabban növekszik, mint ahogy általában az áramfogyasztás bővül. Bár egyre több digitális vállalat határoz meg kibocsátási célokat, a tényleges csökkentés "nem valósul meg teljes mértékben".

Nem az a baj, hogy nem csinálnak semmit

Az ITU kutatásáról a Reuters is beszámolt, és kérdéseket küldött az érintett vállalatoknak, akik általában nem válaszoltak a hírügynökség megkeresésére. A Meta saját fenntarthatósági jelentését lobogtatta, amelynek értelmében a társaság azon dolgozik, hogy csökkentse adatközpontjainak energia- és vízfogyasztását. Az Amazon elkötelezettségéről biztosította a Reuterst a fenntarthatóbb működés mellett, amit szén-dioxid-mentes energiaprojektekkel, így a nukleáris és megújuló energiába történő befektetésekkel valósítana meg. A Microsoft ugyancsak saját fenntarthatósági jelentésére hivatkozott, amely szerint tavaly megduplázta energiamegtakarítási arányát, a hagyományos hűtőrendszerek helyett például csipszintű folyadékhűtésre áll át.

Az ITU szerint a Greening Digital Companies 2025 című riport egyértelmű jelzés a nemzetközi közösségnek, hogy egyre több vállalat tesz lépéseket a klímacélok érdekében, de összességében a villamosenergia-fogyasztás továbbra is növekszik, vagyis a haladást a nettó zéró kibocsátásról szóló távlati ambíciók helyett érdemesebb lenne a hiteles cselekvésen keresztül mérni. A most közölt statisztikából egyébként kiderült, hogy a fogyasztásáról adatokat közlő 164 digitális vállalat a globális villamosenergia-felhasználás 2,1 százalékáért felelős 581 terawattórával, de ennek felét a 10 legnagyobb vállalat hozza össze.

Arról, hogy egyes becslések szerint a generatív MI környezeti terhelése annál is sokkal súlyosabb lehet, mint amilyennek tűnik, ebben a cikkünkben olvashat. A statisztikákban nem szereplő tényezőkről és a mesterséges intelligencia levegőszennyezésének tényleges költségeiről itt írunk részletesebben.