Írország bezárja azt a rengeteg vállalat, köztük számos hatalmas informatikai cég által gátlástalanul kihasznált adózási kiskaput, amely gyakorlatilag teljesen mentesítette a vállalkozásokat a társaságiadó-fizetés nyűgétől. Az íreknél azért nem kapkodják el a dolgot, hiszen a már működő gazdasági társaságok ötéves haladékot kapnak.
Itt sem vagyok, ott sem vagyok
A sokaknak dollár tízmilliárdokban mérhető, egyelőre teljesen legális trükk lényege, hogy a szigetországi szabályozás szerint a cégnek akkor kell írországban társasági adót fizetnie, ha ottani cégek, személyek "tulajdonolják vagy irányítják". Ha ezt párosítjuk a világban jellemzően használt székhely szerinti adófizetési kötelezettséggel, akkor nem kell sok képzelőerő hozzá, hogy magunk is kitaláljuk a tökéletes adóoptimalizáláshoz vezető megoldást.
Hogy csak egyetlen példát említsünk, elég az Apple által még 1980-ban, Corkban bejegyzett Apple Operations International (AOI) felépítését megnézni. A pénzbegyűjtőként funkcionáló csontvázcégnek soha nem volt saját alkalmazottja, három vezetője közül kettő kaliforniai és mindegyikük Apple-dolgozó. Az anyavállalat 2009-től 2011-ig terjedő időszakban keletkezett profitjának 30 százalékát "előállító" AOI viszont egyáltalán nem fizet nyereséget terhelő adót, mivel ilyen irányú kötelezettség sem az USA-ban, sem Írországban nem terheli.
A cupertinói vállalat ezért már szenátusi vizsgálat alanya is volt, sőt az EU-ban is megkezdődött a folyamat, amelyben azt próbálják meg elérni, hogy tiltott állami támogatás miatt az Apple fizesse be a regnáló versenyügyi biztos álláspontja szerint jogtalanul elkerült adóterheket. Természetesen nem csak az Apple igyekszik minél alacsonyabb adórátával működni, az ír trükköt használók szinte véget nem érő listáján ott szerepel a Google, a Facebook, a Twitter, az IBM, az Oracle és a Microsoft is.
Azonnal bezárják, de persze mégse
Az ír pénzügyminiszter által bejelentett változással az írországi székhelyű cégek, hasonlóan az általános gyakorlathoz, egyben adórezidensek is lesznek, ami értelemszerűen bezárja a fenti kiskaput. Az új jogszabály jövőre már érvényben lesz, azonban csak a 2015-ben vagy később alapított vállalkozásokra fog vonatkozni. A már működő cégek 2020-ig haladékot kaptak, hogy felkészülhessenek a változásra. Magyarán öt évig még vígan lehet játszani az írországi pénzmosodásat.
Hacsak nem szól közbe a G20-ak és az OECD által szorgalmazott kezdeményezés, amely pontosan az ilyen jellegű adóegyenlőtlenségeket igyekeznek felszámolni, megakadályozva a cégek adóelkerülési szándékkal végzett pénzügyi zsonglőrködését. Az úgynevezett BEPS-akcióterv az adóparadicsomok felszámolását, a világszinten kiegyensúlyozatlan adóterhelések nagyobb összhangba hozását igyekszik elérni. A BEPS konkrét megvalósításáról most szeptemberben a G20-ak találkozóján is tárgyaltak és novemberben várhatóan újabb egyeztetések lesznek. Az intézkedések nem csak Írország, de hazánk adózási jogszabályaira is hatással lesznek.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak