A PwC magyar vezérigazgatói felmérésének kilenc éve alatt egyszer sem látták annyira pesszimistán a hazai és a világgazdaság rövid távú jövőjét a vállalatvezetők, mint a legutóbbi, 2019-es kutatásban. Az előző felméréshez képest közel duplájára emelkedett azoknak a vezetőknek az aránya, akik a lassulásra számítanak.

Ugyanakkor saját helyzetüket sokkal optimistábban látják: 81 százalékuk bizakodó, és úgy látja, hogy a következő egy évben képes lesz cége növelni a bevételeit. Ez némileg ahhoz hasonlít, mondta Lőcsei Tamás, a PwC vezérigazgatója a kutatást ismertető sajtótájékoztatón, mint amikor valaki balesetet lát: az mindig mással történik, sohasem velünk. Ugyanakkor az mindenképpen figyelmeztető jel, hogy tavaly a válaszadók 90 százaléka volt bizakodó. Emellett azonban más jelek is utalnak arra, hogy az optimizmus mögött vannak aggodalmak is.

Felértékelődnek a képzések

Ilyen például az, hogy hogy míg tavaly a hazai válaszadók 59 százaléka tervezett létszámbővítést vállalatánál, idén már csak 44 százalék. Ezen a téren egyébként a globális visszaesés kisebb volt: 53 százalékról esett 49-re a bővítést tervező vezetők aránya.

Ennek ellenére állandósulni látszik a munkaerőhiány. A vállalatvezetők globálisan is ezeket tartják a növekedés legnagyobb gátjának, annak ellenére, hogy az adatok a probléma enyhe csökkenésére utalnak. Míg a 2018-as felmérésben a válaszadóknak a 95 százaléka jelölte meg ezt a legfőbb növekedési akadályként, 2019-ban 92 százalék, míg a legutóbbi kutatásban már "csak" 88 százalék. Továbbra is probléma a munkavállalók körében zajló demográfiai változás is, tudniillik hogy az Y és Z generáció másfajta módon viszonyul a munkahelyéhez, mint az idősebbek – ezt egyébként most a magyar vezetők 70 százaléka látja akadályozó tényezőnek. (A PwC tavaly önálló kutatást, melynek főbb megállapításait itt ismertettük.)

A vállalatok kreatívan próbálják meg kezelni ezt a helyzetet. Mivel az egyre inkább technológiavezérelt környezetben az automatizáció, a demográfiai változások és a szabályozói környezet is nehezíti a tehetséges munkatársak bevonzását és megtartását, a vállalatok egyre inkább maguk képezik ki a jövő munkavállalóit – írja a kutatás összefoglalója.

Bár ez jár nehézségekkel, például hogy a kiképzett munkatárs gyorsan odébbáll, hogy a friss tudását máshol kamatoztathassa, a számok azt mutatják, hogy a készségfejlesztő programok kialakítása egyértelműen a vállalatok javára válik. A haladó vállalatok – melyek Lőcsei elmondása szerint zömében az IKT szektort képviselik – jelentősen növelték termelékenységüket, miközben a cégkultúra is erősödött. Sőt sok esetben a legnagyobb kihívásnak tartott munkaerő-megtartásra is megoldást jelent a képzési program.

Lassulni fog a kibertér globalizációja

A vállalatvezetők komoly kihívásnak értékelik a kibertér szabályozását, valamint az adatvédelmi előírásoknak való megfelelést. Emiatt a PwC szerint nem is meglepő, hogy a vállalatvezetők arra a kérdésre, hogy mely technológia kapcsán kéne kooperálnia az államnak és a vállalatoknak, a digitális adatvédelmet és a kiberbiztonságot jelölték meg az első két helyen szinte holtversenyben. Ezektől elmaradva, de dobogós helyen áll a mesterséges intelligencia szabályozása. Ebben a kérdésben egyébként a hazai és a globális eredmények teljesen együtt mozogtak.

Mint Lőcsei Tamás megjegyezte, a magyar vállalatok jelentős részének még mindig nincs kibervédelmi stratégiája, ami szerinte megengedhetetlen luxus. A magyar vállalatokat is egyre gyakrabban érik ugyanis olyan támadások, amikből akár közvetlen pénzügyi káruk származik. A kockázatokkal a hazai vállalatvezetők is tisztában vannak. 65 százalékuk szerint főleg a kiberfenyegetettség fokozódó komplexitását kell figyelembe venni a kibervédelmi stratégia kialakításánál, de sokan jelölték meg az adatvédelemmel kapcsolatban fokozódó általános aggodalmat (46 százalék), valamint a kiberbiztonsági és adatvédelmi szabályozást (42 százalék) is.

Ami a kibertér globalizációját illeti, a vállalatvezetők arra számítanak, hogy 2022-ig a kormányok új jogszabályokat fognak bevezetni mind az internetes, mind a közösségimédia-tartalom szabályozása érdekében (75 százalék), és nem hagyatkoznak az ágazat önszabályozására. Sokan számít arra is, hogy megtörik a technológiai vállalatok dominanciáját (64 százalék).