Az ENSZ mellett működő Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) kiadta legfrissebb, elektronikai hulladékkal kapcsolatos jelentését. A Global E-Waste Monitor elnevezésű tanulmányt rendszeresen elkészíti a szervezet, hogy felhívja a figyelmet az e-hulladék – praktikusan a kihajított, saját teleppel vagy elektromos csatlakozóval rendelkező eszközök – okozta globális problémára.
Szemétségek
Az ITU adatai szerint tavaly 53,6 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett világszerte, ami ötéves távlatban elég komoly, 21 százalékos növekményt jelent. Mindezt kontextusba helyezve: az e-szemét háromszor gyorsabb ütemben nő, mint a Föld lakossága és 13 százalékkal lendületesebben növekszik, mint a globális GDP.
Ez a káros jelenség természetes velejárója az életszínvonal általános növekedésének, az urbanizációs folyamatok, vagy éppen az iparosodási szint erősödésének. Az sem segít, hogy a fogyasztókat egyre több féle eszközzel és kütyüvel igyekeznek elcsábítani a gyártók, miközben a különböző elektronikai eszközök életciklusa lényegesen rövidebb, mint akár csak egy-két évtizeddel ezelőtt. Utóbbi nagyrészt annak köszönhető, hogy az újabb modelleket már nehezen, túlságosan költségesen, vagy egyáltalán nem lehet javítani. (Ezt persze a gyártók nem bánják, hiszen így gyakrabban lehet újat eladni.)
Ugyan az újrahasznosítás fokozására és a szemét megfelelő kezelésére is történtek erőfeszítések az elmúlt időszakban, ám komoly problémát jelent, hogy a keletkező hulladékhegy tetemes részének sorsáról egyáltalán nincs megfelelő információ. Az ITU a tavalyi mennyiség több mint 82 százalékával kapcsolatban bizonytalan ebből a szempontból. Becslések szerint 7 és 20 százalék között lehet az a mennyiség, amelytől teljesen illegális módszerekkel szabadulnak meg a világban.
Ha így haladunk, tíz éven belül megközelíthetjük az évi 75 millió tonnás mennyiséget, majd a rákövetkező alig hat év alatt akár meg is duplázódhat a mostani "termelés". Ennek nem megfelelő kezelés óriási problémákkal járhat, hiszen ezekben az eszközökben az emberre rendkívül veszélyes anyagok vannak, illetőleg a klimaváltozást is felgyorsíthatja az e-hulladék elburjánzása.
Szégyenpadon Európa
Régiós eloszlást nézve a mennyiség kétes bajnoki címét Ázsia viszi el a maga 24,9 millió tonnányi éves e-hulladékával, ám ha az egy emberre jutó szeméttermelést nézzük, akkor sajnos ott Európa elsősége elvitathatatlan. Kontinensünk lakói (beleértve a csecsemőket is) átlagosan 16,2 kilogramm elektornikai huladékkal járultak hozzá tavaly a probléma duzzasztásához.
A lényegesen fejletlenebb afrikai régió képviseli a másik végletet. Ott összesen is csak 700 ezer tonna hulladék keletkezett 2019-ben, az egy főre jutó mennyiség pedig mindössze 2,5 kiló, azaz a töredéke az európai mennyiségnek.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak