Az ENSZ mellett működő Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) kiadta legfrissebb, elektronikai hulladékkal kapcsolatos jelentését. A Global E-Waste Monitor elnevezésű tanulmányt rendszeresen elkészíti a szervezet, hogy felhívja a figyelmet az e-hulladék – praktikusan a kihajított, saját teleppel vagy elektromos csatlakozóval rendelkező eszközök – okozta globális problémára.
Szemétségek
Az ITU adatai szerint tavaly 53,6 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett világszerte, ami ötéves távlatban elég komoly, 21 százalékos növekményt jelent. Mindezt kontextusba helyezve: az e-szemét háromszor gyorsabb ütemben nő, mint a Föld lakossága és 13 százalékkal lendületesebben növekszik, mint a globális GDP.
Ez a káros jelenség természetes velejárója az életszínvonal általános növekedésének, az urbanizációs folyamatok, vagy éppen az iparosodási szint erősödésének. Az sem segít, hogy a fogyasztókat egyre több féle eszközzel és kütyüvel igyekeznek elcsábítani a gyártók, miközben a különböző elektronikai eszközök életciklusa lényegesen rövidebb, mint akár csak egy-két évtizeddel ezelőtt. Utóbbi nagyrészt annak köszönhető, hogy az újabb modelleket már nehezen, túlságosan költségesen, vagy egyáltalán nem lehet javítani. (Ezt persze a gyártók nem bánják, hiszen így gyakrabban lehet újat eladni.)
Ugyan az újrahasznosítás fokozására és a szemét megfelelő kezelésére is történtek erőfeszítések az elmúlt időszakban, ám komoly problémát jelent, hogy a keletkező hulladékhegy tetemes részének sorsáról egyáltalán nincs megfelelő információ. Az ITU a tavalyi mennyiség több mint 82 százalékával kapcsolatban bizonytalan ebből a szempontból. Becslések szerint 7 és 20 százalék között lehet az a mennyiség, amelytől teljesen illegális módszerekkel szabadulnak meg a világban.
Ha így haladunk, tíz éven belül megközelíthetjük az évi 75 millió tonnás mennyiséget, majd a rákövetkező alig hat év alatt akár meg is duplázódhat a mostani "termelés". Ennek nem megfelelő kezelés óriási problémákkal járhat, hiszen ezekben az eszközökben az emberre rendkívül veszélyes anyagok vannak, illetőleg a klimaváltozást is felgyorsíthatja az e-hulladék elburjánzása.
Szégyenpadon Európa
Régiós eloszlást nézve a mennyiség kétes bajnoki címét Ázsia viszi el a maga 24,9 millió tonnányi éves e-hulladékával, ám ha az egy emberre jutó szeméttermelést nézzük, akkor sajnos ott Európa elsősége elvitathatatlan. Kontinensünk lakói (beleértve a csecsemőket is) átlagosan 16,2 kilogramm elektornikai huladékkal járultak hozzá tavaly a probléma duzzasztásához.
A lényegesen fejletlenebb afrikai régió képviseli a másik végletet. Ott összesen is csak 700 ezer tonna hulladék keletkezett 2019-ben, az egy főre jutó mennyiség pedig mindössze 2,5 kiló, azaz a töredéke az európai mennyiségnek.
Felhőbe vezető út hazai szakértelemmel
Robusztus műszaki háttér, korszerű technológia és a felhasználóbarát kezelhetőség. A Flex Cloudhoz nem kell nagy IT-csapat, csak egy elhatározás és pár kattintás.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak