Mikor és milyen jogi szabályozást kap a drónok lendületesen fejlődő piaca?

A Bitport is gyakran foglalkozik a távirányítással működő, azaz emberi vezető nélkül közlekedő légi járművekkel, a drónokkal. Hazánkban még nem túl gyakori az ehhez hasonló eszközök használata, de az USA területén, vagy Európa nyugati országaiban megszokott kép a 30-40 méter magasban zümmögve repkedő drónok.

Egy teljesen új iparág, illetve azzal párhuzamosan piac van kialakulóban, ami előbb vagy utóbb valamiféle jogi szabályozást igényel, hiszen a hatályban lévő törvények nem alkalmasak az új jelenség lekövetésére. Az Explico tanácsadókból álló jogász csapata egy sajtóbeszélgetésen járta körbe, hogy milyen lehetőségek, veszélyek, buktatók merülhetnek fel a témával kapcsolatban és egyáltalán: milyen irányban indulhatnak el a hatóságok.

Hasznos és egyben problémás találmány

A szakértők szerint elsőként azt érdemes megvizsgálni, hogy milyen problémák merülhetnek fel akkor, ha a cégek, vagy csak egyszerű emberek által reptetett drónok helyzete nincs valamilyen módon rendezve. Az egyik ilyen jelentős szempont a felelősség kérdése: mi történik akkor, ha egy drón lezuhan, kárt, netán személyi sérülést okoz. Jelenleg kideríthetetlen, hogy egy jármű kihez tartozik, így amennyiben egy drón bűncselekmény elkövetésének az eszköze lenne, akkor a bűnüldöző szervek számára esélytelen az ügy felderítése.

Iparágakat formálhatnak át: az Amazon házhozszállító drónjai

A másik, jelentős vetület a privacy, a magánszféra, vagy ahogy az Explico szakemberi fogalmaztak: az egyedül maradás jogának a kérdése. A legtöbb drón kamerákkal rendelkezik, álló- és mozgóképek készítésére alkalmasak, így minden további nélkül rögzíthet olyan területekről, kertekről, udvarokról felvételeket, amihez annak tulajdonosa nem járult hozzá és elégtételt sem vehet az előbb felvázolt beazonosíthatatlanság miatt.

Ugyanakkor az is kétségtelenül igaz, hogy a drónok bizonyos piacokon, szakmákban hatalmas változásokat fognak elhozni, ami csak úgy lehetséges, ha megvannak az azt rendező szabályok. Nem egy mezőgazdasági vállalkozás használja őket a területek bejárásásához, képek készítéséhez, logisztikai feladatokat is elláthatnak, nem beszélve a rendvédelmi szervek, tűzoltóság, a katonaság szerepéről, akik élet és vagyonmentés során, vagy csak egy bizonyos terület felderítéséhez használhatják őket.

Minek nevezzelek?

A jövőbeli szabályozás egyik sarkalatos pontja annak megállapítás lesz, hogy mit nevezhetünk drónnak. A légi járművek besorolására más most is léteznek regulák, amelyek kimondják, hogy 150 kg-os felszálló tömeg alatt nemzeti szabályozás alá esnek, így a hazai jogszabályok szerint a 25 kg alatt repülőmodellnek számítanak, viszont az ez alatti kategória helyzete egyelőre nincs rendezve. Felmerülhet megoldásként az is, hogy a drónokat valamely technikai jellemzőjük szerint (méret, tömeg, hatótávolság) kategorizálják, vagy esetleg a célhoz rendelt szabályozásra kerül sor, amit az USA-ban.

Nem vicc: a drónok "népsűrűsége" problémákat jelenthet a jövőben

Az Explico munkatársai úgy tudják különböző forrásokból, hogy jelenleg is zajlik a hazai „dróntörvény” előkészítése, de azt még nem lehet tudni, hogy kinek a kezébe kerül a terület – a legerősebb tipp, hogy a légi irányítás felel majd ezekért a járművekért. A törvényalkotók előtt megoldandó feladatként áll a drónok nyomon követése, a velük való kommunikáció megoldása, ami felveti, hogy idővel csak olyan járművek kerülhetnek forgalomba, amelyek megfelelnek a követelményeknek. Sőt, csak az vásárolhatja meg, aki rendelkezik biztosítással, „jogosítvánnyal”, vagy egyéb képzettséggel.

A megfelelő szabályozást a drónokat forgalmazó cégek is nagyon várják, mivel addig nem szívesen fektetnek be ebbe a területbe, amíg nem tudják, hogy miként változhatnak meg a feltételek a jövőben. Mindemellett a jogszabálynak „megfelelően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a reális igényekhez, azaz fel tudjon adni olyan szempontokat, amelyek később esetleg jelentéktelennek bizonyulnak vagy értékelni tudja azokat, amelyek később válnak kritikussá.”, szól az Explico véleménye.

Piaci hírek

Bérelhető okosszemüvegekkel megy a nagyüzemi puskázás

Kínában mára valóságos iparág lett az MI-képességekkel rendelkező eszközök bérléséből. Az ügyfélkört javarészt a tanulás helyett inkább a technológiára támaszkodó egyetemi hallgatók adják.
 
Az új technológiák alapjaiban írják át az alkalmazásbiztonság szabályait. Most hatványozottan igaz, hogy szárazon kell tartani a puskaport.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.