Egyelőre nem tűnik diadalmenetnek a NASA nagyszabású terve, amelynek keretei között ismét űrhajósokat küldene a Holdra. Az amerikai repülési és űrhajózási hivatal eredetileg 2024-re tervezte az első emberes misszót az Artemis-programban, amit már eddig sem gondoltak tarthatónak, de egy friss felülvizsgálat szerint a dátumot tényleg ki kell tolni legalább két évvel. A NASA ellenőrzését vezető Paul Martin szerint a hordozórakéta (SLS) és az űrhajó (Orion) fejlesztése is komoly műszaki kihívást jelent, de ennél sokkal fontosabb, hogy eddig milyen gyengén teljesítettek a beszállítók, például a Boeing részéről.

Rossz volt a tervezés, rossz a kivitelezés – fogalmazott az errefelé szokatlan módon a YouTube-on is elérhető beszámolójában. Martin úgy látja, hogy a NASA által az SLS és az Orion kombinált rendszerének fejlesztésénél a szerződésekben és a költségek tekintetében is inkább a vállalkozók, mint a NASA jártak jól. Ennyiben az ügynökséet is felelősnek tartja a rossz projektmenedzsment és szerződésfelügyelet miatt, hiszen az SLS fejlesztése dollármilliárdokkal haladja meg a tervezett költségvetést, ráadásul több éves csúszást sikerült felhalmoznia.

Egymástól sem remélhetnek sokat

A projekt eddig több mint 9 milliárd dollárt emésztett fel, és a dolgok jelenlegi állása szerint Holdra való repülések egyesével is több mint 4 milliárd dollárba kerülnének. Bár a NASA már a SpaceX-szel is megállapodott egy erre a célra módosított kilövőrendszer felépítésében, és az ehhez tartozó Starship kilövésenkénti költsége a fentinek csak töredéke lenne, a kommentárok szerint az űrügynöség már az eredeti programból sem igazán tud kihátrálni az eddig elégetett pénz és a rengeteg szerződés miatt.

Az élet persze máshol sem könnyű az űriparban. Az orosz szövetségi űrügynökségnek (Roszkoszmosz) éppen az Ukrajna elleni háború nyomán bevezetett kereskedelmi szankciók tesznek be elég alaposan, a fejlett technológia behozatalának korlátozása ezt a területet különösen érzékenyen érinti. A Roszkoszmosz vezetője az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva beszélt róla, hogy a szükséges alkatrészeket a baráti Kínából pótolhatják, akivel egyébként az űrkutatás területén is vannak mindenféle megállapodásaik. A Reuters beszámolója alapján azonban a kínai kormányzat nem töri majd össze magát, hogy segítsen az oroszokon: a nyugatiak váratlanul egységes fellépése őket is meglepte, és egyelőre nem szívesen esnének két szék között az asztal alá.