Az Amerikai Rákkutató Társaság (American Association for Cancer Research) éves gyűlésén álltak elő a Google kutatói egy kiterjesztett valóságot (augmented reality) alkalmazó mikroszkóp prototípusával. A továbbfejlesztett készülék a rákdiagnoszták munkáját segítheti majd, illetve hamarabb megállapíthatóvá teszi a páciensek esetében a daganatos betegségek kialakulásának tényét.

Emberéleteket menteni

Meglehetősen időigényes folyamat a patológusok számára a testszövetek rákos daganatok jelenlétét mutató jelzőinek felkutatása. Ennek felgyorsításából mind az orvostudomány, mind a betegek sokat profitálhatnának. Ráadásul ez a terület, a képfelismerés világa az egyik olyan szegmens, ahol a Google mélytanuló eszközeinek előnyei bőven kamatoztathatók. Hasonló kutatással egyébként a Microsoft is foglalkozik.

Az amerikai keresőóriás úgy véli, hogy az általa fejlesztett mikroszkóp a korlátozott pénzügyi lehetőségekkel bíró csoportoknak, mint például kis laboratóriumoknak és klinikáknak, vagy a fejlődő országok egészségügyi rendszereinek jelenthet sokat. Az olcsó, könnyen használható eszköz szerte a világon felpörgetheti és demokratizálhatja a mélytanulás patológusok általi elterjedését, vélekedett a Google.

Körvonalazódó lehetőségek

Maga a készülék egy hagyományos fénymikroszkóp, az a fajta, amit világszerte használnak a rákos markerek diagnosztizálására. Az amerikai vállalat azonban egy kicsit felturbózta a mesterséges intelligencia és a kiterjesztett valóság bevezetésével.

Ehhez először is a neurális hálózatokat úgy képezte ki, hogy azok képesek legyenek felismerni az emberi szövetről készített képeken a rákos sejteket. Ezt követően a szövet mikroszkóp alá helyezésével ugyanazt a képet, amit az ember a saját szemével lát, "megetetik" egy számítógéppel. A mesterséges intelligencia algoritmusai így képesek érzékelni a szövetben levő rákos sejteket (ha vannak), melyeket a rendszer hangsúlyosan körvonalaz (lásd nyitóképünket).

A fenti folyamat valós időben, a korábbi módszerekhez képest rettentő gyorsan, mégis hatékonyan zajlik. A patológus behelyezi a szövetmintát a mikroszkópba, majd nem sokkal később meg is kapja a mintafelismerésben jeleskedő MI-től az eredményt.

Túl a rákdiagnosztikán

A Google csapata eddig mell- és prosztatarákos szöveteken demonstrálta a módosított mikroszkóp képességeit, pontosságát. De a vállalat úgy véli, hogy ez korántsem jelenti a technika határait; megfelelő tanítás után képes lehet más ráktípusok vagy akár olyan fertőző betegségek felismerésére is, mint a tuberkulózis vagy a malária.

Sőt, még ennél is nagyobb távlatok állnak az eljárás előtt. A fénymikroszkópokat ugyanis nem csak a gyógyászatban, az egészségügyi diagnosztikában használják. A patológián túl más területeken is bevethető az egyelőre Augmented Reality Microscope nevet viselő eszköz, például az anyagtudományok területén. Ehhez természetesen kellő számú minta és tanítási folyamatok szükségesek.

Mindazonáltal a rendszer további fejlesztése elkerülhetetlen. A Google részletekbe mélyebben belemenő tanulmánya szerint mind a teljesítmény, mind a jelenlegi hiányosságok tekintetében van még min dolgozni.