Összeházasodik a két vállalat, melyek eddig külön-külön dolgoztak ugyanazért a célért: a felnövekvő ifjúsággal megszerettetni a programozás világát. Az elkötelezett alapítók nem pusztán emberbaráti szeretetből végzik missziós tevékenységüket; arra az általános jelenségre reagálnak, mely szerint nincsen elegendő szakképzett, hozzáértő kóder a világban.

Ez a probléma nem csak hazánk versenyképességét fenyegeti. Öt év múlva legalább másfél millió programozói állás lesz betöltetlen az Egyesült Államokban – ezt állítja legfrissebb előrejelzésében az amerikai munkaügyi hivatal.

Programozás klubokban

Visszatérve a Raspberry Pi Foundation és a CoderDojo Foundation egyesülésére: a szervezetek egymás munkájának felgyorsítását remélik a lépéstől. Mindketten programozási képzéseket és eszközöket kínálnak; itthon talán a Raspberry Pi ismertebb, de nemzetközi színtéren a CoderDojo is komoly elismertséget tudhat magáénak. Utóbbi szervezet a 7-17 éves közötti korosztályt célozza, de a Minecraft példája is azt mutatja, hogy szinte nincsen alsó határa annak, mikor érdemes elkezdeni ismerkedni a programozás világával.
 

A fúzió egy kicsit összetettebb annál, mint amilyennek elsőként látszik. Technikai szempontból a Raspberry Pi Foundation az ír alapítású CoderDojo Foundation vállalati tagjává fog válni. Utóbbi tulajdonképpen olyan lesz ebből a szemszögből, mintha részvénytulajdonos lenne, azzal a különbséggel, hogy semmilyen pénzügyi érdekeltsége nem lesz a Raspberry Pi Foundationben. Ennek vezetője, Philip Colligan (nyitóképünkön balra) pedig csatlakozni fog a CoderDojo Foundation igazgatótanácsához.

Amint véget ér a jogi része a folyamatnak, a Raspberry Pi gyakorlati, pénzügyi és backoffice támogatást nyújthat majd a CoderDojo Foundation számára. Ettől azt várja a két szervezet, hogy megnégyszereződik a klubszerűen működő CoderDojo létesítmények száma. Az ambiciózus cél szerint 2020 cégére akár ötezernél is több programozóklub működhet majd szerte a világon.

Mikor lesz nálunk érettségi feltétel a programozás?

Míg a fejlett országokban sorra ismerik fel az informatikai oktatásba fektetett erőforrások fontosságát és szükségességét, állami szinten gyakran falakba ütközik a szükséges ismeretek átadásának folyamatos fejlesztése és terjesztése. Hazánkban például csak idén készült el az informatikai kerettanterv, ami megháromszorozná a digitális tudás elsajátítását segítő tanórák számát és már alsó tagozatban bevezetné a kötelező gépírásoktatást és az algoritmikus gondolkodást.

És ott van a mítosz is, ami a kódervilágot övezi. Noha kétségtelen, hogy sok tanulás szükséges ahhoz, hogy valaki kiemelkedően jó programozóvá válhasson, azért születni egyáltalán nem kell a szakmára. Ez azonban sok tehetséges embert megakadályoz abban, hogy programozói karrierben gondolkodjon.

"A mítoszt azok a hiedelmek is mélyítik, amelyek szerint a programozásra, fejlesztésre születik az ember, ezeket a képességeket a génjeiben hordozza. Tehát, aki már tizenöt-húsz vagy harminc éves, és még életében nem írt szoftvert, könnyen abba a csapdába eshet, hogy azt gondolja, már nem is nagyon érdemes belefognia, és nem is lesz rá képes" – állítja a programozó guru Jacob Kaplan-Moss, a szakma elismert amerikai képviselője, aki elsősorban a Django webes fejlesztői keretrendszer egyik kimunkálójaként ismert.