Már az ország területének közel hatvan százalékán elérhető a gépek közötti kommunikációra épülő új keskenysávú IoT hálózat. Ez lehetővé teszi az otthoni okos mérőórák, a mezőgazdasági járművek és ipari berendezések, a közszféra ellenőrző-eszközei és akár egyes egészségügyi mérőműszerek egymás közti adatáramlását. A rendszert első lépésben Budapesten építették ki. (A technológiáról itt írtunk.

Az NB-IoT-hez még elég a 4G

A mostani bővítéssel új szintre léphetett a magyar gazdaság digitalizációja is, a hálózat ugyanis új lehetőségeket teremt a hazai vállalkozásoknak – mondta a T-Systems Symposiumon tartott előadásában Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója. A keskenysávú dolgok internete, az úgynevezett NB-IoT (NarrowBand–Internet of Things) megteremti a hálózati feltételeket a gépek, járművek, berendezések szenzorokon keresztüli folyamatos kommunikációjához alacsony költségek mellett. Az új technológia, amihez még elengedő volt a már meglévő 4G hálózati infrastruktúra, a mindennapokban is támogatja majd az innovációt, a hatékony döntéshozatalt, és a minden eddiginél gazdaságosabb napi működést – állította a vezérigazgató.

Az országossá váló hálózatra épülő megoldások megvalósítása és későbbi bevezetése, érdekében néhány hónapja iparági partner- és fejlesztési programot is indított a T-Systems. Az ebbe bekapcsolódó fejlesztők és a jövőbeni felhasználó partnerek közös tudásbázishoz is hozzáférhetnek, de a T-Systems igény esetén egyéni támogatást és tesztlehetőséget is biztosít. A hálózatot a jövőben a lakossági ügyfelek is használhatják például háztartási mérőeszközök, a riasztóberendezések vagy más okos eszközök kommunikációjához.

Adókedvezményeket ígér az állam az újabb SZIP-beruházásokhoz

A szimpóziumon Palkovics László nemzeti innovációs és technológiai miniszter is tartott előadást, melyben összegezte az ország idei nagyobb digitalizációs mérföldköveit, kezdve a Szupergyors Internet Program (SZIP) év végével záruló első időszakával. Bejelentette, hogy decembertől elindulhat a program második szakasza, amely a hazai háztartások jelenlegi minimum 30 Mbit/s legtöltési sebességét legalább 100 megabitesre emeli. (Az új program első részleteiről a Microsoft őszi Future Decoded rendezvényén már beszámolt be Kara Ákos infokommunikációért és a fogyasztóvédelemért felelős államtitkár.)

A decembertől induló második fázis két ütemben valósul meg. Első lépésben 2020 végéig a háztartások 80 százalékának kell elérhetővé tenni a 100 Mbit/s-os, majd a másodikban 2025-ig a közintézmények számára az 1 gigabit/s sávszélességet. Addigra azt is el kell érni, hogy minden háztartásnak legalább 100 Mbit/s letöltési sebességű, lehetőleg optikán kiépülő internetkapcsolat álljon rendelkezésére. Az új beruházások megvalósításhoz a versenyszférának adórendszeren keresztüli ösztönzést és összehangoltabb állami szerepvállalást ígért a miniszter. A tervezett költségek nagyságáról és azok megosztásáról nem esett szó.

Palkovics László beszélt az 5G-korszakról is. Szerinte Magyarország ott lehet az európai élvonalban, sőt szerinte nálunk az uniós elvárásnál két évvel korábban élesedhet az újgenerációs mobilhálózati technológia. Ebben nagy szerepe lehet a piaci, állami és akadémiai szereplőket egyaránt tömörítő 5G Koalíciónak. Szó esett a zalaegerszegi önvezető autó tesztpályáról, aminek az éles indulásához még nincs meg minden engedély, de már ott vannak a tesztelő cégek, és egyre több olyan cég jelentkezett be, amely nem az autóiparból érkezik.

Kaszás Zoltán, a T-Systems Zrt. vezérigazgatója, is a digitalizáció kihívásairól beszélt, amiben már nem arról van szó, hogy hogyan állunk hozzá, hanem arról hogyan vagyunk rá felkészülve. Az új korszak már nem a különféle eszközök, például autók birtoklásáról szól, hanem azok azonnali használatáról, amihez a szolgáltatási oldalt kell intenzíven fejleszteni.

A digitalizáció bezzeg országai

Srini Gopalan, a Deutsche Telekom igazgatósági tagja, előadásában a digitalizáció öt "bezzeg" országát sorolta fel, amelyekben már harmonikusan együttműködik a kormány a piaci szereplőkkel. Dél-Koreában az olcsó frekvenciák segítették a mobilhálózat gyorsabb és jó minőségű kiépítését, az adózás is kedvezett a beruházásoknak.

Észtországban és Finnországban már minden közszolgáltatást digitalizáltak, sőt Észtország létrehozta a digitális állampolgárság intézményét is, ami regisztrációval minden más ország lakosa számára elérhető. Finnországban pedig a cégek 50 százaléka használ felhőalkalmazásokat. Izraelt a digitalizációt felgyorsító startupok Mekkájának nevezte Gopalan, aki szerint részben ezeknek az ott felnövő startupoknak köszönhetően jó pár közszolgáltatás, például az egészségügy válhatott digitalizálttá.