Egy olimpia mindig kézenfekvő esemény arra, hogy a házigazda kicsit feltupírozza a helyi infrasturktúrát, létesítményeket, közösségi közlekedést. A jelek szerint a japánoknál ez nem csak stadionépítésben merül ki (bár lesz az is), hanem igyekeznek technológiai oldalról is nagyot villantani a sportseregszemlére.

Két évük van rá

Most hétfőn mutatta be a szigetország kormányzata azt a fejlesztési stratégiát, melynek részét képezi többek között az az elképzelés is, hogy a 2020-ban rendezendő nyári játékok alatt már autonóm módon közlekedő járművekkel szállítsák az utasokat Tokióban.

A stratégiát tartalmazó dokumentum szerint még az idei pénzügyi évben megkezdődhet a vezető nélküli közlekedési eszközök tesztje, hogy aztán a remények szerint két év múlva nyáron már élesben szolgálatba lehessen állítani a technológiát. A távolabbi tevek alapján a megoldást 2022-re kiterjesztenék kereskedelmi célú felhasználásra is, azaz a kormányzat bevételi forrásként számít az önvezető autókra.

A lépés összhangban van azokkal a törekvésekkel, amelyekkel a szigetország igyekszik úrrá lenni gazdasági és társadalmi feszültségein. Az elöregedő társadalom és a gazdasági válság sokáig elhúzódó hatásai egyaránt sújtják Japánt, ám a mesterséges intelligencia és a robotika fejlődése egy lehetséges kitörési pont lehet.

A regnáló miniszterelnök, Abe Sinzó vezette kormány az elmúlt években több intézkedést is hozott, például a nők munkavállalásának szorgalmazására, a különböző státuszban dolgozók bérének kiegyenlítésére és a külföldi munkavállalók fokozatos beengedésére. Ezek mellett azonban mostantól kiemelt szerep juthat a technológiai fejlesztéseknek és a szabályozói környezet megváltoztatásának, annak érdekében, hogy a jövő megoldásain dolgozó vállalkozások könnyebben boldogulhassanak.

Ennek egyik konkrét példája lehet az úgynevezett virtuális erőművek felállítása. Utóbbi nem más, mint egy csomó (kisebb) energiatermelő egység "szövetsége", amely ha megvan a szükséges jogi háttér, tulajdonképpen ugyanúgy képes energiát táplálni és értékesíteni a hálózatba, mint ahogy azt egy hagyományos erőmű is teszi.

Lassan lépegetnek

A munkaerőhiányra valóban kézenfekvő megoldás lehet az, ha a munkafolyamatok egy részét automatizálni tudják a cégek. Egy tavalyi kutatás szerint ezt egyébként a közepes méretű vállalatok már el is kezdték, ám a kisebbek erőforrás hiányában nem tudják, a nagyobbak pedig mindenféle egyéb okokból még nem akarják meglépni.

A kormányzat egyébként nemcsak a mostani stratégiai tervvel igyekszik ösztönözni a fejlődést. Tavaly már asztalra került a drónok és az önvezető teherjárművek szabályozásának rendezése is. Ennek alapján a drónos kézbesítés 2020-ra, az önvezető járművekre épülő teherszállítás pedig 2022-re kaphat általános zöld fényt.

És bár a japánok nincsenek megelégedve azzal, ahogy az ország vállalatai a legújabb technológiákkal kapcsolatban teljesítenek, azt nem lehet mondani, hogy ne lennének jó, de minimum érdekes példák. Az említett drónokat például egy cég nem a szokásos kültéri feladatokra veti be, hanem arra használná őket, hogy az irodák biztonságának biztosítása mellett arról is gondoskodjanak, hogy a munkaalkoholista dolgozó ne töltse bent az éjszakát. Vagy említhető az a tíz éve alapított médiavállalkozás, amely ma már gyakorlatilag újságírók nélkül látja el friss hírekkel a legnagyobb portálokat, tévécsatornákat.