Három év alatt 100 millió dollárból újítja meg tőzsdei informatikai rendszerét a Goldman Sachs. De mire elég ez a pénz? Mint az a CNBC beszámolójából kiderül, összességében arra, hogy milliszekundumokat faragjanak le egy-egy tőzsdei ügylet időigényéből. Az Atlas projektnek nevezett programot a cég elektronikus kereskedelmi részlegének technológiai igazgatója, Mike Blum vezényli le, akit két éve igazolt le a Goldman – írja a Bloomberg.

A gyorsaságon múlik a siker

A tőzsdei kereskedelemben gyilkos küzdelem folyik a különböző szereplők között. Mivel a kereskedés egyre inkább elektronikus csatornákra terelődik, az olyan hagyományos szereplők, mint a Goldman, a Morgan Stanley vagy J.P. Morgan komoly fejlesztésekre kényszerülnek. Mivel csökkennek a bevételeik a tőzsdei kereskedelemből (a három bank ebből származó bevétele például összességében 14 százalékkal volt kevesebb tavaly, mint 2018-ban), keményen küzdenek, hogy elcsábítsák egymástól a legnagyobb fedezeti alapokat, melyek kvantitatív befektetési stratégiát folytatnak. Ennél a stratégiánál ugyanis minden ezredmásodperc számít: a kereskedéshez nagy mennyiségű pénzügyi adatot elemeznek rövid idő alatt, majd az így nyert információt azonnal megpróbálják pénzre váltani a tőzsdei ügyletekben.

A Goldman a fejlesztéseivel elsősorban az ilyen startégiát követő, ún. quant fundok igényeit próbálják kielégíteni. Mike Blum szerint ugyanis ha ők elégedettek a rendszerrel, akkor bármilyen típusú fedezeti alap vagy eszközkezelő elvárásainak meg tud felelni a Goldman rendszere.

Az ügyfelek a fejlesztésekből szabad szemmel persze nem sokat tapasztalnak majd, de ha bejön, a pénztárcájukon keresztül annál inkább. Amióta ugyanis megjelent az ún. nagyfrekvenciás kereskedés, ahol algoritmusok számolnak és döntenek vételről-eladásról, még inkább felértékelődött sebesség. Az nyerhet ugyanis nagyot, aki gyorsabban lép (persze ez a vesztésre is igaz).

A Glodman Sachs fejlesztései is elsősorban az ilyen rövid távú megbízások kezelésének a gyorsítását célozzák. Ezek jellemzően néhány mikroszekundumtól (a másodperc milliomod része!) harminc másodpercig élő megbízások. Ha minden összejön, akkor a fejlesztések következtében bizonyos esetekben a több száz milliszekundumot igénylő ügyletek időigénye akár 100 mikroszekundum alá is vihető – állította a CNBC-nek Mike Blum. Ehhez az algoritmusaikat is alapjaiban újragondolják, amihez minden eddiginél több kutatós és elemzőt alkalmaznak majd.

Blum egyébként a technológiáról is elárult annyit, hogy alapvetően mikroszervizekre épül a rendszer, amitől a rugalmas és gyors módosítások lehetőségét várják.

Mennyit számít egy mikroszekundum?

Hogy a világ pénzügyi rendszereiben mennyit számítanak a mikroszekundumok, arról jó képet adott 2015. június 30-án egy szökőmásodperc miatt idegeskedhettek az ilyen rendszerek üzemeltetői. Akkor a Bloomberg összegyűjtötte, hogy mi minden történik 1 másodperc alatt: csak az USA tőzsdéin kb. 1,4 millió megbízási üzenetet küldenek ennyi idő alatt, és világszinten sokmilliárd dollárra rúg a tőzsdei forgalom.