Bár nem reprezentatív kutatás, de hiánypótló és jól mutatja a hazai trendeket az IPR-Insights elemzése, amelyben a magyar vállalatok szoftvergazdálkodással foglalkozó szakemberei mondhatták el tapasztalataikat a 2016-ban követett szoftverlicencelési gyakorlatukról, valamint a gyártói auditokról. Emellett a kutatás az idei évre vonatkozó várakozásaikra is rákérdezett. A kutatás másodízben térképezte fel a hazai helyzet; a tavalyi eredményeket egy kattintásnyira találja.

A felmérés közel 60 vállalat tapasztalatait összegzi. Összetételük jól tükrözi annak a vállalati rétegnek az összetételét, melynél a szoftvergazdálkodás komolyabb feladatot ad. A válaszadók 21 százaléka üzemeltet 100-499 munkaállomást, 72 százaléka pedig 500-nál többet. A szerverek számát tekintve is hasonló a megoszlás: 19 százalékuknál 10-49 szerver, 75 százaléknál pedig 50-nél több üzemel.

Változnak a licencelési szabályok, szaporodnak az auditok

A nemzetközi trendeknek megfelelően Magyarországon is egyre több licencelési változás érinti a nagyobb IT-infrastruktúrát üzemeltető szervezeteket. A válaszadók 43 százalékát több változás érintette 2016-ban, mint 2015-ben.

Abban is követi a világtrendet a hazai helyzet, hogy a vállalatok egyre gyakrabban szembesülnek gyártói licencauditokkal. A cégek 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy több audit-megkeresés volt 2016-ban, mint egy évvel korábban.

A cégek 67 százalékánál volt szoftveraudit, több válaszadót nem is egy gyártó kereste meg. A legaktívabb auditorok listája lényegében egybeesik a nemzetközi szaksajtóból is ismertekkel. Többségük olyan szoftvert kínál, melynek licencelése meglehetősen bonyolult, és amelyek használata – lévén sok esetben kvázi iparági sztenderdek – sok esetben egyszerűen megkerülhetetlen. Nem véletlen, hogy ezeknek a gyártóknak gyakran számszerűsített audit-árbevételi terveik vannak.

A leglátványosabb kétségtelenül az Oracle gyakorlata: volt olyan év, amikor a vállalat új adatbázis-kezelőkből származó licencbevételeinek felét az auditok hozták. (Egy kattintásnyira olvashat arról, hogy miből áll össze egy esetlegesen feltárt licenchiány költsége.)

Bár az Oracle közismert szigorú auditálási gyakorlatáról, a többi nagy gyártó is egyre szigorúbb ezen a téren. Például a Microsoft be is jelentette, hogy a nagyvállalati ügyfeleit háromévente auditálja, az IBM-nél külön igazgatóság foglalkozik ezzel a területtel, míg az SAP folyamatosan, online auditál.

Az auditálás terén legaktívabb cégek listája egyébként hasonló ahhoz, amit a nemzetközi felmérések is kimutatnak. Az egyik új szereplő ebben a Micro Focus, amely több felvásárlás után ma már kiterjedt szoftverportfólióval bír. Ez utóbbi cégre egyébként érdemes lesz egyre jobban figyelni, mivel tavaly megszerezte a HPE szoftveres részlegét, így várhatóan a HPE-s szoftvereket intenzívebben figyelheti új tulajdonosként.

Tavaly több olyan változás is volt, amely az idén komolyabb hatással lehet a gyártói auditokra. Ilyen például, hogy az Adobe január 9-től megszüntette a Creative Suite csomagok forgalmazását, és onnantól csak Creative Cloud csomagok vásárolhatók. Új kihívás, hogy az Autodesk is beáll az önálló audittevékenységet folytató gyártók közé.

Az IBM-nél is fontos változás történt: mint az a Bitporton is olvasható volt tavaly szeptembertől megszűnt a License Metric Tool (ILMT) 7.2.2-es verziójának támogatása, idén áprilisától pedig a 7.5-ös verzióé is leáll. Az IBM-ügyfeleknek addig kell átállniuk az ILMT 9.x-re a virtuális környezetek licencigény-méréséhez, ellenkező esetben ugyanis a teljes fizikai környezet után kell licencdíjat fizetniük.

A Microsoftnál is történt ilyen jellegű változás. Idén év elejétől vezették be az Enterprise Advantage licencelést, amely sokak szerint az Enterprise Agreement végét is jelentheti. Erre is érdemes jó előre felkészülni. (A változásokat itt foglaltuk össze.)

Ezért jönnek az auditorok. És mivel várják őket?

A gyártói auditokat a válaszadók elsősorban a lejárt szerződésekkel, illetve az auditok általános gyakoriságával ("csak idő kérdése volt") hozzák összefüggésbe. A 2015-re vonatkozó felméréshez képest azonban megjelent egy új elem is: az alkalmazotti feljelentés.

A felhasznált erőforrások (anyagi, emberi) a válaszadók 45 százaléka esetében voltak összhangban várakozásaikkal, de 14 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy a tervezettnél több erőforrást igényelt. Az időtartamban felemásan alakultak az eredmények: míg a 2015-ben csupán a válaszadók 39 százaléka állította, hogy 1 hónap alatt lezajlott a vizsgálat, illetve 27 százalékuk, hogy 1-3 hónapig tartott, most már 44 százalékuknál kellett hozzá maximum 1 hónap, illetve 19 százalék állította, hogy 1-3 hónap. Ugyanakkor nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akiknél az audit időtartama meghaladta a 12 hónapot: 2015-ben 2 százalékuknál, 2016-ban már 9 százalékuknál húzódott el ennyire az audit.

A felmérésben új elemként rákérdeztünk az egy-egy audit által igénybe vett munkaórák számára is. A válaszadók 38 százalékánál 100 munkaóránál is többet vett el az audit az IT-részleg idejéből.

Nem csak az audit miatt fontos a szoftvergazdálkodás

A válaszadók 66 százaléka független tanácsadót, 18 százaléka pedig gyártói konzultációt vett igénybe a felkészüléshez. 27 százalékuk azonban önerőből oldotta meg a feladatot. (A gyártói konzultáció egyébként jellemzően ingyenes, ám olyankor számítani kell arra, hogy a gyártó konzulense – érthető módon – csupán licencbeszerzésekkel próbálja orvosolni az esetlegesen feltárt hiányt. Így a vállalat közvetve, de mégis megfizeti a konzultáció árát.)

A cégek azonban nem is az auditra való jobb felkészülést jelölték meg a szoftvergazdálkodás legfontosabb előnyének, hanem a licencoptimalizálást. Mint az egyik válaszadó fogalmazott, a szoftvergazdálkodás révén központosítani tudták a több cégnél is használatos szoftverek beszerezését, ezáltal azokat rugalmasabban is tudták használni.

Idén is lesz kihívás bőséggel

A szakemberek szerint a szoftverek sokfélesége és a szervervirtualizáció hozza a fő szoftvergazdálkodási kihívásokat idén. Emellett az előző évhez képest megnőtt a céges mobileszközök és a felhő említési aránya is.

A válaszadók kétharmada (61 százalék) egyébként 1-2 gyártói licencauditra számít idén. A várakozás az, hogy továbbra is a Microsoft, az SAP, az Oracle és az IBM lesz a legaktívabb. Ám egyedül az SAP esetében kisebb a várakozás.

A válaszadók ugyanakkor magabiztosabbak az auditok várható sikerét illetően. Mindössze 5 százalékuk mondat az a tavalyi 10 százalékkal szemben, hogy az audit kimutathat nagyobb hiányt. Ez mindenképpen jó jel, bár a kutatás azt mutatja, hogy a szoftvergazdálkodás lehetséges eszköztárát eltérő szinten alkalmazzák a válaszadók.

A felhasználók szoftverhasználatát a válaszadók 67 százaléka méri, de csak 42 százalék folyamatosan. És persze ott van az a masszív 33 százalék, amely nem foglalkozik ezzel. Növekszik azoknak a vállalatoknak az aránya is, amelyeknél írott SAM-szabályozás van érvényben (38 százalék), vagy legalább már dolgoznak a kialakításán (32 százalék). A SAM-startégiával már rosszabbul állnak a cégek, mindössze 24 százalékuk dolgozta ki, bár 46 százalékuk válaszolta azt, hogy folyamatban van.

Az IDC és a Gartner felmérései egyértelműen azt mutatják, hogy a licencelési költségek az IT büdzsé jelentős részét teszik ki. Nem érdemes ekkora vagyonnal játszani.