A gazdasági bizonytalanság és a munkaerőpiacon is tapasztalható éles verseny ellenére az amerikai munkavállalóknak már közel fele, 49 százaléka úgy gondolja, hogy ha frusztrálónak tartaná az alkalmazója által a rendelkezésére bocsátott digitális technológiát, akkor kifejezetten emiatt is hajlandó lenne új munkahelyet keresni – derül ki a tavaly óta már az Adobe leányvállalataként működő Workfront munkafolyamat-menedzsment platform hetedik alkalommal közzétett éves felméréséből.

A 2021-es State of Work című kutatásban két tavalyi felmérés eredményét is feldolgozzák: az elsőt még februárban, a járvány nyomán hozott korlátozó intézkedések előtt, a másodikat pedig novemberben és decemberben készítették. Ez értelemszerűen jól szemlélteti a digitális munkavégzésben rövid idő alatt tapasztalt jelentős változásokat, elsősorban azt, hogy a kettő között eltelt kilenc hónapban is látványosan megnőtt a munkavállalók szemében a technológia jelentősége, legyen szó a csoportmunkáról vagy az egyéni munkavégzés hatékonyságáról.

A járvány előtt a megkérdezettek 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy korábban már váltott munkahelyet az életét megnehezítő technológiai megoldások miatt, az év végén azonban ez az arány 32 százalékra emelkedett, vagyis a két felmérés között is sokan váltottak a munkájukat érzésük szerint csak hátráltató munkahelyi eszközök miatt. Ugyanakkor megnövekedett azoknak az álláskeresőknek az aránya is, akik eleve azért adták be a jelentkezésüket valahová, mert azt hallották, hogy az ott dolgozók szuper jó technológiákat használnak.

Csak azt akarják, hogy ne akadályozzák őket

Mindez természetesen összefüggésben van a felgyorsult digitalizációval és az újkeletű távmunkás rendszerekkel, mint ahogy az is, hogy a digitális eszközökkel dolgozóknak a korábbinál nagyobb része tartja magát elkötelezettnek a munkája iránt. Ennek ellenére a korábbinál többen érzik azt, hogy nem becsülik meg őket eléggé, illetve hogy a rossz kommunikáció vagy a döntési szabadság korlátozásai miatt nehezebben tudják előmozdítani cégük sikerét.

A kutatás egyik lényeges eleme, hogy ebben a tekintetben is rávilágít a generációk közti különbségekre. Az X-generáció (ebben az esetben a 44-52 éves korcsoport) tagjai között például gyorsabban emelkedett azoknak az aránya, akik a rosszul vagy nyomasztóan működő digitális megoldások miatt hagyták ott a munkahelyüket, összehasonlítva a 23-43 éves sávban meghatározott Y-generációval. A távmunka egyik egyértelműen pozitív hozadéka viszont az lett, hogy kevesebben érzik zavarónak a fizikai munkahelyekre jellemző "mikromenedzsmentet".

A legutóbbi State of Work jelentés megállapítja, hogy a világjárvány és a távmunka 2020-as felfutása során látványosan megváltoztak azok a keretek, amelyek között a digitális munkavállalók dolgoznak. Az alkalmazottak a legtöbb helyen már gyakorlatilag minden tevékenységükben a technológiára támaszkodnak, így ha az nem támogatja, hanem korlátozza a teljesítményüket, akkor a munkáltatónak sem kell meglepődnie, hogy máshol próbálnak szerencsét. A távmunka nyilvánvalóvá tette például bizonyos túlhaladott megoldások korlátait, és a munkavállalók ezeket a jelenségeket egyre kevésbé tolerálják, amit 2021-ben már a munkahelyi döntéshozóknak is érdemes figyelembe venniük.