Az MNB ügyvezető igazgatója, Bartha Lajos az októberi Banking Technology konferencián (beszámolónk egy kattintásra) már beszélt arról, hogy érkezik a továbbfejlesztett azonnali fizetési rendszer (AFR 2.0). Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro Zrt. vezérigazgatója egy a Portfolión ma publikált interjújában a részletekkel kapcsolatban is nyilatkozott.

Az AFR 2.0 lényege a folyamatosan bővülő ökoszisztéma

Az eredetileg tervezetthez képest csúszással, de az ügyfelek szempontjából különösebb zökkenők nélkül sikerült elindítani tavaly március elején az azonnali fizetési rendszert (AFR). Az MNB már akkor arról beszélt, hogy a rendszer új szolgáltatások bevezetését is lehetővé teszi majd akár a pénzügyi szolgáltatások piacára belépő új szereplőknek is. Az AFR két szolgáltatással indult, a fizetési kérelem és a másodlagos azonosító (pl. e-mail-cím) használatának lehetőségével.

Mint Selmeczi-Kovács mondta, az azóta eltel másfél év alatt is folyamatosan fejlesztettek. Ebben segített az is, hogy a pandémia erőteljesen megváltoztatta az emberek technológiához való viszonyát: könnyebben elfogadták az újdonságokat. Példaként hozta, hogy bár fizetési kérelem szolgáltatást (ennek során a kedvezményezett kéri, hogy fizessünk, és mi csak jóváhagyjuk a kérelmét) nem kötelező nyújtaniuk a bankoknak, ma már az ügyfelek a 70-80 százalékának rendelkezésre áll, és hamarosan azok a pénzintézetek is bevezetik, amelyek eddig nem léptek. "A bankok az online pénztárgépnél is bevált szolgáltatások irányában hajtottak végre eddig fejlesztéseket" – mondta a vezérigazgató.

Azóta elkészült ennek továbbfejlesztett változata, a GiroFix szolgáltatás is, ami például a közműszolgáltatók tömeges fizetési kérelmének ütemezésével segíti, hogy a beömlő kérelmek ne terheljék túl a bankok rendszereit.

A Giro feladata az is, hogy átültesse a gyakorlatba az MNB bevezetni tervezett új QR-kód sztenderdjét. A bevezetett nyílt szabvány segíti, hogy bárki alkalmazhassa (bankok, fintechek egyaránt), míg a biztonságot azzal kívánják növelni, hogy a QR-kódok kibocsátásához és olvasásához egy tanúsítási eljárást is bevezetnek. A tranzakciók nyomon követhetőségét pedig az segíti, hogy az új szabványú QR-kóddal már vissza lehet küldeni az adott fizetési helyre a tranzakció eredményét. Így akár egy biztosítási ügynök vagy egy pizzafutár is azonnal visszajelzést kaphat az általa használt eszközön arról, hogy a fizetés valóban megtörtént-e. Az új szabvány bevezetéshez azonban még egyeztetni kell az MNB-vel és a bankokkal is.

"Az AFR 2.0 a szolgáltatási lehetőségek továbbfejlesztését jelenti részletszabályokban, akár jogszabályi szinten is, amely az MNB hatáskörébe tartozik. Természetesen mi is vizsgáljuk a lehetőségeket, és ha a Giro hatáskörben érdemesnek látunk a bankok visszajelzését is figyelembe véve valamit változtatni, fejleszteni, akkor azt az MNB-vel egyeztetve megtesszük" – összegezte a Giro fejlesztési koncepcióját a vezérigazgató.

A Girón keresztül az egész bankrendszer biztonsága javítható

Az interjúban Selmeczi-Kovács Zsolt arról is beszélt, hogy tervezik egy központi fraud monitoring rendszer kialakítását. Bár a csalásfelderítés minden banknak saját feladata, így lassabban derül fény például egy pénzügyi intézményen túlmutató csalásra. "Mivel a Giro a bankok közötti pénzmozgásokat is látja, ezért lehet hozzáadott értéke, hogy egy ilyen rendszert építsünk ki. Egyelőre gondolati szinten tart ez a projektünk, az egész bankközösséggel, illetve az MNB-vel körbejárjuk, hogy volna-e ennek addicionális értéke, és ha igen, akkor ez pontosan hogyan működhetne" – mondta.