Március másodikán nulla óra nulla perckor élesítették az összes hazai bankot és ügyfeleiket érintő azonnali fizetési rendszert (AFR). A Protfolio reggel 8 óra után lefuttatott egy tesztet, és úgy találta, hogy minden banknál működik, az MKB-nál a pénzküldés nem ment, de fogadni tudta a tranzakciókat. Az MNB riportja szerint nincs fennakadás.

Az AFR eredetileg tavaly élesedett volna, ám végül a Bankszövetségnek sikerült megegyeznie az MNB-vel a halasztásról. A Bankszövetség egyik nyomós érve az volt, hogy ahol ilyen rendszert indítottak, sokkal hosszabb átmeneti időszakot hagytak a pénzintézeteknek a tesztelésre és a fokozatos átállásra. Másrészt más országokban a már működő rendszerekhez nem kötelező minden banknak csatlakozni, így ebből a szempontból a magyar bankrendszer mindenképpen úttörőnek számít, hiszen a bankok nem választhattak: kötelezően csatlakozniuk kellett.

Minden számlatulajdonost érint

A mostani indulással több minden változik mind a bankok, mind az ügyfelek szempontjából. Mindenekelőtt jó tudni, hogy az AFR csak az elnevezésében azonnali. A tranzakció árfutásához kell pár másodperc, de maximum 5 másodpercen belül meg kell történnie. Erre érdemes odafigyelni, mert ha a rendszer valamiért lelassul, és az utalás nem megy át 20 másodpercen belül sem, akkor azt a tranzakciót el is utasítja a rendszer, tehát újra kell próbálkozni. A szervezeteket érinti, hogy a kötegelt, csoportos megbízásokat (jellemzően ilyen a bérek utalása) csak szeptember 1-től fogadja be az AFR.

A rendszer 7×24 órában elérhetővé teszi lényegében valós időben a banki utalásokat mind az indítás, mind a fogadás oldalán. Ez a banki alapszolgáltatás része, tehát nem kell érte külön díjat fizetni.

Az AFR-rel új szolgáltatások is életbe lépnek. Ebből a legfontosabb, hogy ún. másodlagos azonosítóval (mobilszám, adóazonosító jel, e-mail cím) is indíthatók utalások a bankszámlákra. Ehhez azonban az ügyfélnek hozzá kell rendelnie a számlájához a használni kívánt azonosítót vagy a bankfiókban, vagy egyes bankoknál az online banki felületen.

Bekerült az AFR-be egy tranzakciótípus is, a fizetési kérelem (így lehet fizetni majd például a korábban sárga csekken feladott közműdíjakat), de a bankoktól függ, hogy nyújtanak-e ilyen szolgáltatást. És általánosabb lehet a QR-kódos utalás is.

Szintén fontos tudni, hogy ha az átutalási megbízást valaki papíralapú nyomtatványon adja fel a bankban, az nem kerül be az AFR-be.

Az eNET szerint a netezőknek tetszik

Az eNET még a bevezetés előtt megszondázta a hazai 18 évesnél idősebb netezőket az AFR-ről. A kutatás szerint február végéig, tehát a kutatás időpontjáig a válaszadók 71 százaléka hallott róla, és több mint négyötödük hasznosnak tartja. Elsősorban kényelmi szolgáltatásként tekintenek rá.

A legnagyobb előnyét abban látják, hogy hétvégén és ünnepnapokon is teljesülnek majd az utalások (83 százalék). Szintén sokan (81 százalék) jelölték meg pozitívumnak, hogy az utalt összeg 5 másodperc alatt megérkezik a fogadó félhez. A válaszadók 75 százaléka szerint pedig kényelmesebbé teszi a fizetést (75 százalék). A készpénzhasználat 61 százalékuk szerint fog csökkenni az AFR hatására. A fizetési kérelem lehetőségét egyébként a válaszadók fele, a QR-kódos utalást pedig 44 százaléka tervezi használni.

Bár a kényelmet a válaszadók többsége kiemelte, a valóban ezt szolgáló elemekkel – például a másodlagos azonosító használatával – szemben óvatosabbak: csak minden második netező tervez ilyet regisztrálni bankjánál és/vagy használni másoknak történő utalás során. Elsősorban attól félnek, hogy a gyorsabb teljesülés miatt nehezebb lesz a téves utalások visszavonása (54 százalék), és a másodlagos azonosító használata kevésbé lesz biztonságos, mint a bankszámlaszám megadása (36 százalék).