Tavaly lassult és teret vesztett itthon az e-kereskedelmi szektor, amit ráadásul idén egy nagyon gyenge évkezdés követett. Ennek fényében a GKID és a Mastercard frissen nyilvánosságra hozott kutatási számainak egy részét akár még pozitívumként is lehet értékelni, ám a helyzet a javuló tendencia ellenére sem túl rózsás.

A Digitális Kereskedelmi Körkép elnevezésű jelentés szerint az év első hat hónapját infláció alatti féléves forgalombővülés, töretlenül emelkedő rendelési frekvencia, stagnáló belföldi piac és élénkülő import forgalom jellemezte.

Az online kiskereskedelem mintegy 631 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el az első félévben, ami 8,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Míg az első negyedévben 7,7 százalékkal, addig a második negyedévben már 9,8 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest a webes értékesítés forgalma.

Az egyik fontos részlet, hogy az inflációt is figyelembe véve, ez a bővülés reálértéken valójában már visszaesést jelent a szektornak. A másik pedig az, hogy ennek a növekedésnek a jórésze külföldi, azaz nem Magyarországon működő e-kereskedőkhöz kötődik. A belföldi cégek online forgalma inkább egy stagnáló, vagy enyhén csökkenő pályán van.

Eltörölték a pandémiát

Az e-kereskedelem jelenlegi helyzetét jól illusztrálja, hogy a 2022-ben mért 9,6 százalékos arányról 2023 első félévére 8,7 százalékra csökkent az online súlya a teljes kiskereskedelmen belül. Ilyen alacsony szinten pedig utoljára 2020-ban, a pandémia kezdeti időszakában volt az online piac. A részesedés zsugorodását elsősorban az élelmiszer-infláció hatására növekvő hagyományos kereskedelem adja, miközben az élelmiszer kategória e-kereskedelmen belüli súlya csekély, mindössze 2 százalékos.

A kutatási összefoglaló alapján az elmúlt hónapok magasabb inflációs környezete nagyobb vásárlói tudatosságot eredményezett, ami leginkább az árérzékenységben és a felkeresett online és hagyományos boltok számában jelentkezett. A vásárlók kevesebb üzletben vásárolnak és választásukban nagyobb szerepet játszik az ár. Ezáltal az e-kereskedelmi piac rendkívüli módon polarizálttá vált. A vásárlók és a forgalom is egyenlőtlenül koncentrálódik egyes szereplők és termékkategóriák körül, valamint a sokszor jobb vásárlói élményt nyújtó, külföldi e-kereskedők irányába.

Füstbe ment tervek

A hazai boltok válaszai alapján az online kiskereskedők 31 százalékánál csökkent a forgalom az első hat hónapban a tavalyi év hasonló időszakához képest, míg 43 százalék növekedett. Az előzetes üzleti tervekhez képest azonban alig 20 százalék esetében lett magasabb az első féléves online forgalom a korábban vártnál és összesen 4,1 százalékkal maradt el a tervezett növekedés a végül megvalósult bővülés mértékétől, ami – ha teljesül – 8,8 helyett 13,2 százalékos bővülést eredményezett volna a piac számára.

2023 egészére az online kereskedők bő fele vár növekedést, míg 28 százalékuk csökkenéssel kalkulál. Ez átlagosan 11-12 százalékos éves bővülést jelentene a piac számára. 2023 hátralévő részében leginkább a további inflációtól és vásárlóerő csökkenéstől tartanak a kereskedők, miközben a piaci folyamatok tekintetében a beszerzési árak folyamatos növekedése és a vásárlók olcsóbb termékekre való átszokása jelenti a legnagyobb kockázatot az online értékesítés számára.

Ötből egy kereskedőt ért kibertámadás

A magyar e-kereskedelmi piacon működő webáruházak ötöde már tapasztalt valamilyen kibertámadást, 4 százalék ráadásul már 5-nél több alkalommal volt kénytelen elszenvedni ilyen támadást. Érdekesség, hogy csupán 10-ből 4 kereskedő (42%) biztos abban, hogy nem történt még ilyen incidens, és még ugyanennyi e-kereskedő jelezte, hogy ha történt is, vélhetően nem vették észre.

A támadások legnagyobb része terheléses (45%) vagy adathasználattal összefüggő (38%), ez utóbbi kifejezetten jellemző a magasabb forgalmú webáruházak között (87%).  A kereskedők közel negyede tapasztalt már visszaélést a közösségi média felületei kapcsán (24%) és 6 százalékuk a weboldal klónozásával is szembesült már.