Norvégia a tervek szerint megakadályoznák a 15 év alattiak közösségimédia-használatát, ami további szigorítást jelentene ahhoz képest, hogy jelenleg 13 éves korban határozzák meg az ilyen alkalmazásokhoz való hozzáférés határát. Jonas Gahr Støre miniszterelnök szerint a gyerekek elméje a technológiai óriásvállalatok támadása alatt áll, ezért erkölcsi kényszernek tartja a korlátozást – olvasható a Business Insider riportjában. A cikk a VG című norvég bulvárlapra hivatkozva arról számol be, egy 2018-ban elfogadott jogszabály bővítéséről van szó, amit jövőre léptetnének majd életbe.

A fő probléma azonban az, hogy már az aktuális tilalmakat sem igazán sikerül érvényesíteni, ami felveti a kérdést, mennyi értelme lenne a szabályozás további kiterjesztésének. Az adatokból ugyanis az derül ki, hogy a megszorításokat széles körben figyelmen kívül hagyják: a norvég médiahatóság augusztusi becslései szerint a 9 évesek 53 százaléka, a 10 évesek 58 százaléka, illetve a 11 évesek 72 százaléka használ valamilyen közösségimédia-csatornát, és maga a miniszterelnök is elismerte, hogy az új szabályozással megleheősen kilátástalannak tűnő küzdelmet vállalnak fel.

Nem szabályozási, hanem kulturális probléma

A családügyi miniszter szerint a jogszabályok "biztonságot adnának a szülőknek ahhoz, hogy nemet mondjanak", mert tudják, hogy "sokan valóban nemet akarnak mondani, de nem érzik képesnek magukat hozzá". A kritikusok azonban úgy látják, hogy az ilyesmit nem a kormányzatnak, hanem a szülőknek kellene megoldaniuk, ők pedig valószínűleg ugyanúgy figyelmen kívül hagyják majd a szabályokat. Például az ottani családok körében is gyakori, hogy ezeket a csatornákat használják a gyerekek különféle tevékenységeinek koordinálására, így a törvény önmagában csak káoszt teremtene a családok működésében.

A cikkben idézett egyik szakember szerint a probléma nem a technológiával van, hanem a kultúrával, márpedig a gyerekeket alapvetően a szülők nevelik, és nem a kormány. (Emlékeztetőül: Norvégiában járunk éppen.) Egy online biztonsági szolgáltató szabályozási ügyekért felelős vezetője ehhez hozzáteszi, hogy a törvényhozóknak okosan kell eljárniuk, ha érdemi változásokat akarnak elérni a korlátozásokkal. Így hatékony ellenőrzést kell kidolgozniuk, amit a gyerekek nem tudnak könnyedén kijátszani, de kerülniük kell az olyan invazív megoldásokat, mint amilyen mondjuk az igazolványképek bekérése.

Érdemes megjegyezni, hogy hasonló terveket sok más országban is fontolgatnak. Ausztráliában nem is 15, hanem 16 éves kortól tennék elérhetővé a közösségimédia-felületeket, míg Franciaországban vagy éppen Magyarországon a mobil eszközök használatának betiltásával kísérleteznek az iskolákban.

Bár a norvég családügyi miniszter ezúttal is kifejtette, hogy a gyerekek online védelme a szülők, a hatóságok és a technológiai ipar közös felelőssége, az utóbbi közreműködésére valószínűleg kár lenne számítani: a Meta kommunikációs vezetője éppen a múlt hónapban fejtette ki egy előadásában, hogy termékeik használata "a fiatalok túlnyomó többségére" nézve pozitív dolog, a korlátozásokat pedig amúgy is nehéz lenne végrehajtaniuk.