A Magyarországi Drón Koalíció (MDK) idén májusban alakult meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint a HungaroControl Zrt. kezdeményezésére, hogy a pilóta nélküli légijárművek és kapcsolódó technológiák alkalmazási területén működő vállalkozásokat versenyképességük nemzetgazdasági szinten mérhető növekedésében támogassa.

Az alapításkori bő hatvanas létszámot a tegnap megtartott első plenáris ülésig sikerült közel másfélszeresére duzzasztani. A szervezet tagjai között minisztériumok, háttérintézmények, érdekképviseleti szervek, valamint akadémiai és iparági szereplők egyaránt megtalálhatók.

Nyitottak vagyunk

Az MDK első ülését megnyitó Palkovics László innovációs és technológiai miniszter idézte az Európai Bizottság becslését, miszerint a pilóta nélküli légijárművekkel összefüggő területeken húsz év múlva több mint 100 ezren dolgozhatnak majd a kontinensen. A közútinál biztonságosabb, tisztább és gyorsabb közlekedési módoknak 2030-ig 340 millió felhasználójuk lehet. Magyarország előkelő helyet szeretne kivívni magának a drónok alkalmazása, kutatása és gyártása területén is. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség májusban közzétett kutatása arra enged következtetni, hogy a magyar emberek átlag feletti mértékben nyitottak az innovatív légiközlekedési technológiákra - mondta a miniszter.

A koalíció koordinációs feladatait a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. és a Digitális Jólét Program (DJP) látja el. Gál András Levente a DJP szakmai vezetője elmondta, hogy a Digitális Jólét Programban az elmúlt években már két koalíció indult útjára: 2017-ben a Magyarországi 5G Koalíció, 2019-ben pedig a Magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció. Ezek az ipari platformok bővültek idén tavasszal egy, dedikáltan a drónokkal foglalkozó új koalíciós fórummal. A szakmai vezető a részleteket ismertetve elmondta, hogy az előkészítő munka lezárult, a munkacsoporti struktúrát a tagság által megfogalmazott igények alapján állapították meg.

Rohács Dániel, a Drón Koalíció elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az iparág kiemelkedő szerepe és a hazai drónrepülések számának növekedésére vonatkozó előrejelzések kijelölik a szakmai együttműködés legfontosabb témáit. Előre kell lépni a támogató szabályozás, a megfelelő kommunikáció, a biztonságos reptetés és forgalomirányítás területén is. A drón iparág előtt álló kihívások kezelése, megoldása közös munkát, kollektív megközelítést igényel. A legfontosabb egy vízió és drónstratégia elkészítése, amelyek mentén a következő évek intézkedései megtervezhetők, a szükséges döntések meghozhatók - emelte ki.

Van mit tenni

Amennyiben a PwC Magyarország idén publikált tanulmányának megállapításai helytállóak, a közös munkára és a terület fejlesztésére valóban szükség van. A tanácsadó cég szerint ugyanis miközben nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben, a magyar drónökoszisztéma csak visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott.

Ennek elsődleges oka a specifikus jogi szabályozás hiánya volt, amely 2021-re az európai uniós szabályozás hazai implementációjával megoldódott. Ugyanakkor továbbra is problémát jelenthet, hogy a jelenleg hatályos szabályozás komoly kihívások elé állítja a jogszerűen reptetni vágyó hazai drónpilótákat, mivel egyszerre kell figyelemmel lenniük az európai uniós és a nemzeti rendeletekre.

További nehézséget jelent, hogy a magyar szabályozás az uniós kötelezettségeknél súlyosabb bürokratikus terheket ró a drónpilótákra, kezdve az általános regisztrációtól a drónkezelői vizsga minden osztályra kiterjedő kötelezővé tételéig.