A tajvani kormány kiemelten védendővé nyilvánította az ország több technológiai területét, köztük a védelmi, a félvezető- és az űripart is. Összesen 22 konkrét technológia kap ilyen védelmet. A félvezetőipar területéről többek között a 14 nanométernél kisebb csipek, a posztkvantum kriptográfia, a kibervédelem és a csiptokozás is felkerült a listára. Az illetékes tajvani hatóságok a jövőben szorosabban figyelik az ezen a területen dolgozó vállalatok tevékenységét, valamint Tajpej együttműködik más fejlett (demokratikus) országokkal egy közös tudomány- és technológiavédelmi hálózat kialakításában.

A cél nem csupán a technológiák védelme, hanem annak biztosítása, hogy Tajvan megbízható nemzetközi technológiai partnere legyen a fejlett országok iparának, és megőrizze versenyképességét az USA és Kína között kialakult technológiai háború ellenére, nyilatkozta a Nikkeinek egy kormányzati tisztviselő.

Tajvan már tett fontos lépéseket ebbe az irányba. Tavaly júniusban fogadták el a nemzetbiztonsági törvény módosítását, amely bűncselekménynek minősíti a gazdasági kémkedést, valamint az alapvető technológiák és üzleti titkok Tajvan területén kívüli illegális felhasználását.

A tegnapi bejelentés azonban már az EU és az USA lépéseihez igazodott. Az Európai Parlament októberben fogadta el a STEP (Strategic Technologies for Europe Platform) elindítását, amely kulcsfontosságú technológiák fejlesztésén és kiemelt védelmén keresztül hivatott növelni az Unió versenyképességét. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság közzétette azoknak a technológiáknak a listáját, amelyeknél a legmagasabbak a technológiabiztonsággal és technológiaszivárgással kapcsolatos kockázatok. Az EB négy területet javasol kiemelten kezelni: a fejlett félvezető technológiákat, a mesterséges intelligenciát, a kvantumtechnológiákat és a biotechnológiákat.

Feszült viszony patthelyzettel

Tajvan helyzete nagyon érzékeny. Peking ugyanis saját területének tekinti a 24 milliós szigetországot, amely 1949 óta önálló államként működik (és saját területének tekinti a szárazföldi Kínát), habár mindössze 13 ország ismeri el függetlenségét (köztük például Szváziföld vagy Tuvalu, Európából pedig a Vatikán).

Ha diplomáciai téren nem is, gazdasági kapcsolatokkal annál mélyebben megalapozta Tajvan a függetlenségét. A sziget ma a világ első számú elektronikai gyártója (fejlett csipek, alaplapok, NyÁK-ok, kameralencsék stb.), vállalatai hatalmas összeszerelő kapacitással rendelkeznek a kontinentális Kínában, legfontosabb piacuk pedig az Egyesült Államok, az EU és Kína. Emiatt aztán kialakult Tajvan, Kína és az USA között egy olyan kölcsönös függőség, amely mindhárom szereplő mozgásterét korlátozza.

Ezért is különösen fontos a tajvani kormány számára a technológia védelme, amit az ipari kémkedés és az agyelszívás is veszélyeztet.

Tajvan egyébként már jelenleg is az USA-val együtt mozdul a szankciós politikák területén. Így elemzők arra számítanak, hogy a mostani bejelentéssel leginkább a kormányzati ellenőrzés szigorodik a kulcstechnológiák esetében, hogy elejét vegyék azok átszivárgását Kínába.

A tajpeji kormány hangsúlyozza, az új szabályok nem érintik sem a meglévő üzleti kapcsolatokat, sem a tudományos együttműködéseket.