Bár a brexit-megállapodásra egyébként is jellemző volt, hogy a felek lényeges kérdésekben is csak az utolsó utáni pillanatban egyeztek meg, vannak még olyan, nem kevésbé fontos problémák is, amelyek megoldása a 2020. január 31-i brit kilépés utáni időkre maradt. Ilyen probléma a nemzetközi adattovábbítás feltételeinek lefektetése, amit sem a kilépést megelőzően, sem az azt követő, 2020 végéig tartó átmeneti időszak végéig nem sikerült tisztázni.

A dolog az erre érzékeny iparágakban már így is komoly fejtörést okoz, mivel egyelőre nem világos, hogy milyen – akár kifejezetten nagyszabású – változtatásokra lesz szükség. Igaz, hogy elvileg már a kilépésről rendelkező megállapodás is megválaszolt a megosztott adatok és információk felhasználásával és védelmével kapcsolatos kérdéseket, a nemzetközi adattovábbítással kapcsolatban nem lehet végleges megoldásokról beszélni.

Az már korábban kiderült, hogy 2021 első felében külön intézkedések nélkül is lehetőség lesz a csatorna két oldala közti forgalmazásra, ám az Európai Bizottság még nem fogadta el a szükséges megfelelőségi határozatot az Egyesült Királyságra vonatkozóan. A britek részéről ugyan lehetővé tették az adattranszfert, de az uniós jóváhagyás híján nem került le a napirendről az alternatív adattovábbítási mechanizmusok kidolgozása sem.

Lassan meg kellene egyezni

Az Európai Bizottság most hetekig tartó hallgatás után bejelentette, hogy hivatalosan is megindult az Egyesült Királysággal való megállapodást előkészítő adminisztratív folyamat a személyes adatok továbbításáról. Ez a felek reményei szerint még éppen időben eredményre vezet, így az érintett szervezetek elkerülhetik azokat a font- vagy eurómilliárdokba kerülő átalakításokat, amelyekre a kaotikus szabályozás megfelelőségi követelményei kényszerítenék őket.

Az Európai Bizottság illetékes alelnöke, Věra Jourová ezzel kapcsolatban újra világossá tette, hogy a személyes adatok szabad és biztonságos áramlása a polgároknak és az üzleti szereplőknek is mindenhol közös érdeke; szerinte az Egyesült Királyság elhagyta ugyan az Európai Uniót, de ez nem jelenti, hogy az adatvédelem területén is kivált volna a közös európai családból. Más kérdés, hogy ennek biztosítására eddig az EB sem törte össze magát a nagy igyekeztében.

A folyamat első lépéseként azok a tervezetek készülnek el, amelyek kiértékelik, hogy a brit törvények mennyiben illeszkednek az általános adatvédelmi rendeletethez (GDPR). Bár technikailag az ottani állampolgárok és szervezetek már nem tartoznak a GDPR hatálya alá, az Egyesült Királyság sohasem kezdte meg a 2016 májusa óta életben lévő rendelet megfelelő elemeinek átültetését a saját szabályozásába.

Ezért speciel kár volt kilépni

Erre az Európai Adatvédelmi Testülettől (EDPB) és az uniós tagállamokat képviselő bizottságtól most hivatalosan is felkérést kapnak, amennyiben pedig mindkét helyről megérkezik a jóváhagyás, az Európai Bizottság egy úgynevezett megfelelőségi határozatban engedélyezi majd, hogy a kétirányú adattovábbítás a jövőben is zavartalanul folytatódjon.

Érdemi problémát a beszámolók szerint a brit megfigyelési eljárások újabb keletű szabályozása okozhat, ami a mostani formájában mindenképpen el fog hasalni az Uniónál. Egy korábbi becslés szerint megegyezés hiányában az ottani üzleti szereplőknek több mint 2 milliárd fontjába fog kerülni az EU számára is megfelelő keretek kialakítása, ami a korábban meghatározott türelmi idő lejártával érthető módon egyre nagyobb feszültséget okoz.

Az Európai Bizottság hét eleji bejelentése mindenesetre pozitív felhangokkal társult, és az EU képviselői reálisnak tartják, hogy fél éven belül a végleges megállapodás is megszülethet ebben a kérdésben. Természetesen a bizonytalanság ezzel sem szűnne meg teljesen, már csak azért sem, mert a megfelelőségi határozatok legfeljebb 4 évre szólnak. Bár a határozatok meghosszabbításának sosem lesz elvi akadálya, a rövid periódusok mindenképpen korlátozzák majd az Egyesült Királyság mozgásterét saját adatvédelmi szabályozásának alakításában – és ahogy arra a megfelelően cinikus kommentárok rámutatnak, a jelszavak szintjén magának a brexitnek is éppen az ilyen korlátozások lerázása lett volna a célja.