A The New York Times néhány nappal ezelőtt közölt riportja szerint egyre gyakoribb, hogy az ingatlankezelők és bérbeadók MI-alapú chatbotokat állítanak munkába azoknak a feladatoknak az elvégzésére, amelyeket hagyományosan a telefon mögött ülő emberek végeztek a bérlők ügyeinek intézésétől egészen a közös helyiségek használatáig és az energiafelhasználásig. A cikkben bemutatott egyik vállalkozásnál, ami majdnem ezer épületet és városi lakást kezel, például több, különböző személyiségű robot intézi a lakók kérdéseit vagy a díjhátralékok beszedését, ami a cég vezetője szerint rengeteg időt szabadít fel a túlterhelt ügyfélszolgálati munkatársak oldalán.

A lap a McKinsey Global Institute tavalyi jelentését idézi, amely szerint az új technológia összességében százmilliárd dolláros nagyságrendben generálhat értéket az ingatlanpiacon, bár a cikkből kiderül, hogy a dolog egyelőre messze van a tökéletestől. Mindenképpen pozitívumként mutatják be, hogy a szoftverrobotok 0-24 órában dolgoznak megszakítás nélkül e-mailen, szöveges üzeneteken és telefonon keresztül. A virtuális asszisztensek állítólag a hibaelhárításban is egyre jobbak, és az egyik szállító szerint már annyira emberi módon irányítják a beszélgetéseket, hogy a bérlők időnként személyesen is név szerint keresik őket, ha bemennek valamiért az irodákba.

Az önállóságtól azért messze vannak

Itt jön rögtön az első probléma, mert a jelenlegi szabályozás elég homályos abban a tekintetben, hogy a robotoknak hogyan kell jelezniük az ügyfeleknek, ha azok éppen egy mesterséges intelligenciával kommunikálnak – a NYT riportja alapján erre az adott szerepekben semmilyen törvény nem kényszeríti őket, és általában nem is teszik meg. Sokan ugyanakkor szeretnek tisztában lenni az ilyesmivel, és a cikkben idézett szakértő szerint a bérbeadóknak őszintének kellene lenniük, ha meg akarják őrizni a bérlők még meglévő bizalmát – az legalábbis rossz iránynak tűnik, amikor a jóhiszemű ügyfelek személyes találkozókat kérnek az MI-től, vagy ajándékokat küldenek neki.

Ennél is fontosabb lehet az az információ, amit a szoftverrobotok generálnak. A virtuális asszisztensek a szerepükből adódóan nagyon határozott fellépéssel működnek, és az emberek sok mindent hajlamosak elhinni nekik. Az általános interakción túl azonban nem lehet elkerülni az emberi ellenőrzést. A robotok időnként homályos, sőt ismétlődő válaszokat adnak, és képes magabiztosan kitartani a téves állítások mellett is, vagy olyan ígéreteket tenni, amelyeket a technológiát alkalmazó cégek nem tudnak beváltani. Egyszerű kérdések megválaszolására alkalmasak, de úgy bízzák rájuk a bonyolultabb feladatokat, hogy azok elvégzésére nem feltétlenül alkalmasak.