Az internet majd az okostelefonok elterjedésével párhuzamosan sok hagyományos kommunikációs csatorna (nyomtatott sajtó, rádió, tévé stb.) kezd egyre nagyobb teret veszíteni. Ez valahol érthető, hiszen az embereknek továbbra is 24 órából áll a napja, az ébrenlét tetemes részét pedig jórészt a mobiljuk nyomkodásával töltik.

De a digitalizációnak lehet pozitív hozadéka is. A zeneipar például már több pénzt mozgat meg online, mint amennyit hagyományos lemezkiadással és koncertezéssel elő lehet teremteni. Hasonló pozitív trendekről azonban az olvasás és az e-könyvek vonatkozásában nem lehet beszámolni. Legalábbis egy idei hazai kutatás számaiból nem ez rajzolódik ki.

A kevésnél is kevesebben

A magyarok 42 százaléka olvas valamilyen gyakorisággal nyomtatott könyvet, ez az érték e-könyvek esetén 11 százalék, míg az e-hangoskönyveknél 7 százalék – derül ki az eKönyv Magyarország Kft. és a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (TÁRKI) 2023 tavaszán végzett közös kutatásából. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült felméréssel a felnőtt lakosság könyvolvasási és könyvvásárlási szokásait igyekeztek feltérképezni.

A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az élet legtöbb területét egyre inkább átszövő digitalizáció milyen hatással van a vásárlókra és a piacra. A vizsgálat a klasszikus könyvformátum mellett az elektronikus könyvek és a streamelt (fizikai adathordozó nélküli) hangoskönyvek piacát is érintette.

A válaszadók azt is megindokolhatták, miért választják az adott formátumot. Mint kiderült, nem csupán azért értékelik a nyomtatott könyvet (már aki értékeli), mert az kézbe fogható és ténylegesen, fizikailag is birtokolható. Harmaduk azt is kiemelte, hogy jobban meg tudja jegyezni, amit papírkönyvben olvas. Az e-könyv mellett általában olyan érvek állnak, hogy egy eszközön rengeteg könyv elfér és nem foglal el annyi helyet. A válaszadók most is ezt a két tulajdonságát emelték ki az elektronikus könyveknek, de bő harmaduk azt is megjegyezte, hogy ezt a formátumot kényelmesebb, jobb olvasni, mint a nyomtatottat.

Csak egy apró szeletke

Az e-könyvek a Magyar Kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) becslése szerint nagyjából a 2 százalékát teszi ki a teljes könyvpiacnak, bár van, ahol ez az arány kicsit alacsonyabb a kiadói bevételek alapján. Az értékesítési adatok alapján az elektronikus könyvek olvasói között a legnépszerűbb műfaj a romantika, 19 százalékos aránnyal. Ezt követi a nemzetközi szépirodalom, a krimi és a magyar szépirodalom.

Az e-hangoskönyveknél viszont a szépirodalom dominál – a "hallgatók" bő harmada (34 százalék) választja ezt a műfajt. Itt sokkal erősebb a gyermek és ifjúsági kategória, mint az e-könyveknél, az arány 27 százalék. Az ismeretterjesztő tartalom minimálisan lemaradva kerül fel a dobogó harmadik fokára, 26 százalékos aránnyal.

Az online platformok szerepe kiemelkedő a szépirodalom népszerűsítésében. Könyvszakmai szakértők szerint a közösségi média, azon belül is kiemelten a Facebook, az Instagram és a TikTok nagy szerepet játszik egy-egy alkotó vagy kötet promotálásában: észrevehetően azoknak a magyar szerzőknek magasabbak az eladásaik, akik aktívak a különböző közösségimédia-platformokon. Emellett a podcastok is jelentős promóciós lehetőséget rejtenek magukban.

Némi javulás

A kutatás szerint 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka, 2023-ban 15 százaléka olvasott hetente. Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18–39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a budapestiek. A könyvet valamilyen gyakorisággal olvasók átlagosan 12 könyvet olvasnak el bármilyen formátumban egy év alatt. A könyvolvasó felnőtt népesség körében a szépirodalmi művek és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok.