Nyilvánosságra hozta éves jelentését a jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC (International Confederation of Societies of Authors and Composers). A 2022-re vonatkozó adatok több szempontból is kiemelkedő számokat, eredményeket hoztak.

Történelmi év

Mint a tanulmányból kiderül, tavaly összesen 12,1 milliárd euró értékben szedett be alkotói jogdíjakat 255 közös jogkezelő. Ez történelmi, közel 27 százalékos éves növekedésnek felel meg. Ilyen dinamikára nem volt még példa a korábbi években. Mindez egyértelműen a digitális jogdíjak növekedésének köszönhető, olyannyira, hogy globálisan 2022-ben ez lett a vezető jogdíjbevételi forrás, immár meghaladva a rádiós és televíziós felhasználások utáni jogdíjat - írja a felmérésről beszámoló Artisjus hazai képviselete.

Mindez teljesen hasonlóan zajlik ahhoz, ahogy a reklámiparban az online tér fokozatosan teret nyert a hagyományos hírközlési platformokkal szemben. A digitális jogdíjak esetében szintén évek óta megfigyelhető a trend, miszerint jóval gyorsabban emelkedtek a digitális bevételek, mint a rádiós-tévés forrásból származó kifizetések.

A legújabb jelentés alapján világszinten immár az összes jogdíj 35 százalék köthető digitális csatornához. Az ebből származó bevételek 2022-ben 33,5 százalékkal nőttek éves összevetésben, a pandémia előtti állapotokhoz képest pedig szinte pontosan megduplázódtak (2,09 milliárd euróról 4,17 milliárdra hízott a tortaszelet).

A rádiós-tévés jogdíjak immár csak a jogdíjbevételek harmadát adják, ugyanakkor számszerűleg ez az összeg is jelentősen, 11 százalékkal tudott nőni egy év alatt. A harmadik legjelentősebb jogdíjforrás ellenben nagyon sokat, majdnem 70 százalékot hízott 2021-ről 2022-re. Mindezzel együtt a kategória még így is elmarad a világjárvány előtti szintektől (7,9%-kal), így részaránya egyelőre csak 22 százalékra tehető.

Itthon is csurrant, cseppent

A Magyarországon tavaly realizált 14,9 milliárd forintnyi forgalom a globális átlagnál kicsit visszafogottabban, 20 százalékkal nőtt, ami ugyanakkor megfelel a régiós átlagnak. Ami a pandémia előtti szinttel való összehasonlítást illeti: nálunk a 2022-es eredmény 9,4 százalékkal haladta meg a 2019-es adatot, ami elmarad a globális szinttől (19,8%), de jóval magasabb a régiósnál (2,6%). Az online szerzői jogdíjak szintje hazánkban a 2019-eshez képest megötszöröződött.

A digitális jogdíjak 2022-ben 12 százalékot képviseltek Magyarországon, ami sokkal gyengébb az Európa egészére számolt 28 százaléktól, de nagyjából megfelel a közép-kelet-európai átlagnak. Az Artisjus hazai képviselete szerint ebben szerepe van annak is, hogy a hagyományos jogdíjtípusokban viszont az átlagnál erősebb a hazai beszedés; valamint annak, hogy mind nálunk, mind a régióban éppen most hozza be a digitális piac a korábbi nagy lemaradását. 2022-ben a globális 33,5%-hoz képest Magyarországon 46%, a régióban 55% volt az emelkedés. 2019-hez képest a digitális jogdíjak megötszöröződtek nálunk, míg világszinten "csak" duplázást látunk.

Mérsékelt optimizmus

A digitális bevételek kilátásairól a Futuresource piackutató előrejelzése olvasható a jelentésben. Mind a zenei, mind az on-demand videókat kínáló oldalak bevételei növekedni fognak a következő években, ugyanakkor a fejlett piacokon már nem tudnak a korábbi mértékben új előfizetőket szerezni a szolgáltatások, így pár év múlva már csak százalékban kifejezve egyszámjegyű növekedésre lehet számítani. Az alkotók és az őket képviselő szervezetek alkupozícióját erősíti, hogy a fogyasztók számára az egyik legfontosabb ok az előfizetésre az, hogy így eredeti tartalmakat érhetnek el.