
Már a Facebook korai éveiben rendszeresen felbukkantak azok a rémhírek, miszerint a közösségi hálózat fizetőssé teszi magát. Ez ugyan akkoriban nem vált valóra, de a jelek szerint most ebből tényleg valóság lehet. Elsőként a TechCrunch szellőztette meg a hét elején, hogy az immár a Meta irányítása alatt álló platform, valamint a szintén a vállalatcsoporthoz tartozó Instagram és WhatsApp esetében is hamarosan megkezdődhet a fizetős prémium szolgáltatások tesztje.
Konkrétumok szintjén egyelőre vajmi keveset lehet tudni. Ennek részben az az oka, hogy maga a cég sem határozott véglegesen egy csomó részletkérdés kapcsán (ezek eldöntésére szolgál a most bejelentett tesztidőszak). Az viszont bizonyosnak látszik, hogy a Meta mindhárom nagy platformja megkapja ezt az opciót.
A meg nem nevezett havi díj fejében a felhasználók vélhetően egy sor kibővített funkciót, extra lehetőséget kapnak. Ezek közé tartozhat például a fejlettebb, összetettebb kép- és videógeneráló MI, a tartalmak áttekintését, megosztását könnyítő, gyorsító szűrők, automatizmusok és egyéb kényelmi opciók.
Ezzel a lépéssel a Meta csatlakozik azokhoz a közösségi hálózatokhoz, amelyek már rendelkeznek fizetős prémium csomagokkal. A LinkedIn mellett például ebből próbálja kiegészíteni nem túl acélos reklámbevételeit az Elon Musk-féle X, de hasonló konstrukciót indított a Snapchat is, amelynek 2024-es indulása óta már 16 millió előfizetője van.
Máshogy már eddig is fizetős volt
Fontos megjegyezni, hogy bizonyos területeken ésvagy közönség számára eddig is volt fizetős opció a Facebook esetében. A kiemelt tartalomkészítők és a vállalatok havi 15 dollárért kaphatják meg a fiókjuk hitelességét jelző kék pipát és a kiemelt ügyféltámogatást.
A másik változat az Európában elérhető, reklámmentes Facebookot és Instagramot biztosító előfizetés. Ennek megvásárlásával a Meta azt is vállalja, hogy nem gyűjti be a felhasználó személyes adatait. Utóbbin van a lényeg, mivel a cég ezzel a megoldással igyekszik eleget tenni az EU-ban néhány éve bevezetett, rendkívül szigorúnak számító szabályozásnak. Az persze már más kérdés, hogy Brüsszel szerint ez kevés a Digital Service Act követelményeinek teljesítéséhez.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?