Szabályozza a technológiai óriásokat az az ország, amelyben az EU-n belül a székhelyük van. Most épp ezt az álláspontot próbálja átvinni a digitális szolgáltatásokat szabályozó EU-s törvénytervezetnél (DSA – Digital Services Act) Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke, aki a 2014-ben kezdődött ciklusban a Juncker-bizottság versenyjogi biztosa volt. A Reuters beszámolója szerint Vestager nem támogatná azoknak az országoknak a törekvéseit, melyek valamiféle közös szabályozásban gondolkodnak.
Ez az Európai Bizottság álláspontjában is mutat némi változást. Versenyjogi biztosként maga Vestager is globális, illetve annak hiányában legalább EU-s szintű szabályozást sürgetett. Igaz, akkor elsősorban adózási ügyben szorgalmazta a közös fellépést, elkerülendő a kiskapukat.
Jó irány, de szigorítani kellene
A származási ország elve értelmében lényegében Írország lenne felelős azért, hogy az uniós jogrenddel összhangban szabályozza az Apple, az Alphabet/Google és a Facebook (meg még egy sor cég, például a valamiért ritkábban emlegetett Microsoft) Unión belüli tevékenységét, míg az Amazon felügyelete Luxemburg feladata lenne.
Osztja Vestager álláspontját a dánok szociáldemokrata EU-s képviselője, Christel Schaldemose is, aki a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság tagjaként a DSA előadója az Európai Parlamentben. A képviselő viszont továbbmenne Vestagernél a keretek szigorításában. Mint a Reutersnek mondta, fontos lenne EU-s szinten betiltani bizonyos célzott reklámokat.
Javaslatra szerint tilos lenne olyan reklámozási módszereket használni, melyek például a Facebookon való viselkedésünk elemzésére épülnek. Ugyanakkor a klasszikus kereskedelmi hirdetések mellett Schaldemose az egyszerűbb, tevékenységkövetésen alapuló hirdetéseket is elfogadhatónak tartja; például ha egy online felületen az alapján jelenítenek meg cipőhirdetéseket, mert ilyen témájú (online cipőbolt, cipővásárlási tanácsadó cikkek stb.) oldalakat látogatunk meg.
Schaldemoe optimista a DSA jövőjével kapcsolatban. Szerinte még két hónapra lehet szükség a tervezet véglegesítéséhez, jövőre pedig kezdődhet a hatályba lépés előtti egyeztetés a tagállamokkal.
Főleg a franciáknak nem tetszik
Franciaországgal az élen néhány tagállam viszont a Big Tech vállalatoknál kiterjesztené a szabályozási jogokat. Szerintük ugyanis lassítaná a döntéshozatalt, ha lényegében két tagállamra nehezedne egy EU-s direktíva végrehajtásának teljes terhe.
A francia álláspontot erősíti egy a GDPR végrehajtásával és eredményeivel kapcsolatos tavaly nyári EB-jelentés is. A jelentés szerint az adatvédelmi rendelet elérte a célját, de sok esetben lassítja a folyamatokat, hogy az ír és luxemburgi adatvédelmi hatóságokra a Big Techek miatt túl nagy teher hárul, mivel sok határon átnyúló ügy csapódik le náluk.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak