A Microsoft megnyitotta a Project Malmo néven futó kísérleti platformját, amely az AI-kutatásokhoz nyújt lehetőséget a Minecraft környezetében.

A Microsoft 2014 szeptemberében 2,5 milliárd dollárért vásárolta meg a Minecraft című játékot fejlesztő céget, a Mojangot. A Minecraft sandbox vagy open world típusú (nyílt játékterű) rendszerének egyik érdekessége, hogy a több tízmilliós felhasználói bázisával együtt tudományos és oktatási célokra is kiválóan alkalmas. Utóbbiak kapcsán már tavaly év végén beszámoltunk róla, hogy a Code.org a Microsoft ajánlásával indított böngészőben futtatható informatikai edukációs programot. A Minecraft: Education Edition oldalán azóta egy nyílt forrású "világépítő" eszközt is lelepleztek, ami elvileg idén ősszel kerül majd forgalomba.

A játék legújabb felhasználása azonban ennél is sokkal érdekesebb: a Microsoft pénteki bejelentése alapján a Minecraft innentől a szoftvercég dedikált platformja segítségével a mesterséges intelligencia tesztpályája lehet. A vállalat Project Malmo elnevezésű, eddig csak privát béta kiadásban futó tulajdonképpen a Minecraft szervereiből csinál olyan környezetet, amely alatt futtatni és vizsgálni lehet az AI-kat, pontosabban azok megfelelő elemeit a gépi tanulás és a sandbox játékra jellemző feladatok végrehajtásánk tekintetében.

Virtuális világban tanulhatnak az AI-k

A projektről először márciusban lehetett hallani, akkor azonban – még AIX néven – csak a kiválasztott kutatók férhettek hozzá a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kísérleteket segítő szimulációs eszközhöz. Pénteken azonban a Microsoft megnyitotta a Project Malmo forrását, ezzel akár alapfokú programozói ismeretek mellett is lehetőséget ad az algoritmusok tesztelésére legegyszerűbb feladatok elvégzésétől egészen odáig, mint a komplex környezetben való viselkedés, a máshonnan szerzett képességek átvitele vagy a külvilággal (akár valódi emberekkel) folytatott interakció.
 



A Microsoft a Project Malmo-n dolgozó kutatóinak csapata


forrás: blogs.microsoft.com


A lényeg tehát, hogy a Minecraft-alapú kezdeményezés nem csak az előre kódolt feladatok végrehajtásáról vagy reakciók vizsgálatáról szól. A rendszert eleve azzal a szándékkal tervezték, hogy a szofisztikált algoritmusok tanulási, interakciós vagy problémamegoldó képességeit vizsgálhassák, ami nem feltétlenül csak az emberi intelligenciát kiterjesztő programok szempontjából hasznos, de minden kutatási irányban alapvető fontosságú, a járművek irányításától és az életmentő műveletek koordinációjától kezdve a főzésig és a mosásig.

A platform lehetőségei elvileg igen nagyszabásúak, amennyiben a Minecraft környezete a rendelkezésre álló virtuális környezetek közül elég közel áll a való világhoz. Ezen belül olyan funkciók is a kutatók rendelkezésére állnak, mint mondjuk az "overclocking", amelynek révén jelentősen felgyorsíthatják a játékban végrehajtott műveleteket és ezáltal a kísérleteket vagy a tanulási folyamatot is. A Malmo természetesen a folyamatok monitorozását is lehetővé teszi, vagyis minden aktivitásról részletes adatokat szolgáltat, amelyeket a kutatók meg is oszthatnak egymással.

A végrehajtástól a tanulásig

A Project Malmo lényegében a Java alapú Minecraft-modból és olyan kódokból áll, amelyek révén az AI-k ágensprogramjai képesek információt gyűjteni és cselekedni a Minecraft környezetében. A komponensek Windows, Linux és Mac OS rendszerek alatt is rendelkezésre állnak, maguk a kutatók pedig az általuk választott programozási nyelveken kódolhatják az ágenseket. A projekt megnyitása éppen abból a szempontból jelentős lépés, hogy az elméleti kutatásokkal kapcsolatos gyakorlati tesztek elvégzésére egyelőre nincs túl sok lehetőség – márpedig az AI-k számára éppen azok a dolgok a legnehezebbek, amelyek az emberek szemében a legkönnyebbnek tűnhetnek. 

A Microsoft hivatalos blogja szerint az elműlt években a mesterségesintelligencia-kutatások látványos eredményeket értek el az olyan területeken, mint a beszédfelismerés és -fordítás, vagy a képfelismerés és -feliratozás. Ugyanakkor az "általános intelligenciának" nevezett képesség még igencsak fejletlen. Egy adott algoritmus képes lehet nagyon jól – akár az embernél is jobban – végrehajtani a megfelelő feladatokat, azonban az összes többivel egyáltalán nem boldogul, mivel az emberre jellemző befogadási és tanulási folyamatokat eddig még nem igazán sikerült modellezni.

Cloud & big data

A Temu gazdája lenyomta még az Alibabát is

A gyorsan növekvő alkalmazás üzemeltetője, a PDD tavasszal tette át a székhelyét Sanghajból Dublinba, és egyelőre a szaporodó ellenőrzések sem lassítják tengerentúli terjeszkedését.
 
Hirdetés

Ráfizetünk, ha a védelmen spórolunk!

Ha a védelmen spórolunk, kiberbűncselekmény áldozatává válhatunk. A Sophos MRD (észlelő és helyzetkező) szolgáltatása védelmet nyújt.

Összeurópai szabályozás készteti a cégeket a biztonságosabb informatikai működésre, de a megvalósításhoz nemcsak technológia, hanem emberek is kellenek.
Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.