A hírközlési törvény kétszeri módosítása után gyorsabbá és olcsóbbá válhat a távközlési infrastruktúra építése. A szolgáltatók szerint ez is kell hozzá, hogy 2018-ra ténylegesen kiépülhessenek a szupergyors hálózatok.

Magyarország 2018-ra vállalta, hogy hazai és uniós forrásokból közel 3 ezer településen, mintegy 885 ezer háztartásban biztosítja a legalább 30 Mbit/sec sebességű világhálós kapcsolatot. Tavaly ősszel zárult le meg a Szupergyors Internet Programhoz (SZIP) kapcsolódó uniós pályázat, ahol 139 támogatási szerződés aláírásával 21 kis- és középvállalkozás, illetve 5 nagyvállalat kezdhette meg a beruházások tervezési munkálatait.

A közműtársaságoknak is meg kell osztani az infrastruktúrájukat

A fejlesztés felgyorsításához hiányzó uniós irányelvek tavaly júliusban kerültek bele az egységes hírközlési törvénybe. A törvény azt szabályozza, hogy a hazai hálózatüzemeltető társaságoknak, beleértve a közművállalatokat is, milyen feltételekkel kell a távközlési cégek számára használatba adni az infrastruktúrájukat. A december végi módosítás ennek egyenes folytatása, amely a kötelezettség teljesítése során felmerülő jogviták rendezését könnyíti.

Ez azért fontos lépés, mert a közműhálózatokat üzemeltető társaságokat eddig nem kötelezték arra, hogy  – meghatározott feltételek mellett – a hírközlési hálózatokat üzemeltetők számára is használatba adják az infrastruktúrájukat.

Az uniós irányelv alapvető célja, hogy csökkenjenek a nagy sebességű elektronikus hírközlési hálózatok kiépítési költségei, ezzel is ösztönözve és felgyorsítva a szélessávú fejlesztéseket. Az előírások jelentős mértékben enyhíthetik az építésekkel érintett területeken élők kellemetlenségeit, valamint a hálózatépítések koordinálását ösztönözve mérsékelhetik a kiépítés költségeit.

A módosítás reményeink szerint hatékonyabbá teheti a hálózatfejlesztési építési munkák összehangolását, és hozzájárul az engedélyezési eljárások tényleges rövidüléséhez – válaszolták megkeresésünkre a Magyar Telekom Kommunikációs Igazgatóságán. Hozzátették, fontosnak tartják a szabályozás arányosságra, a méltányos árképzés lehetőségére, a kereskedelmi szerződések előnyben részesítésére vonatkozó elveit, amelyek tekintetbe veszik a beruházásokkal kapcsolatos gazdasági elvárások teljesíthetőségét, a technológia- és a versenysemlegességet.

A SZIP keretében a Magyar Telekom 46 járásban nyert el területeket, ahol 110 ezer háztartáshoz juttatja el a 30 Mbit/s sávszélességű internetet. Ezért 12 milliárd forint támogatást kap – tájékoztatott korábban Szabó János, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese. Saját hálózatfejlesztési programjukkal az év végére 2,7 millió háztartáshoz érnek el, minimum ezzel a sebességgel.

Nem húzható a végletekig az építési engedélyek kiadása

A módosítás alapvetően tisztább, szabályozottabb keretek közé terelte az eddigi folyamatokat, így a korábbiakhoz képest sokkal rövidebb idő alatt eljuthatunk az építési engedélyek megszerzéséhez – emelte ki Budai J. Gergő, az Invitel Csoport vezérigazgató-helyettese.

Az építésügyi eljárás az új elvárások szerint legfeljebb 60 nap lehet összesen. A tulajdonosi hozzájárulások megadását is konkrét határidők – 30, illetve 45 nap – közé szorítja a módosítás, ezt korábban a végletekig húzhatták. A közterületek igénybevétele is egyszerűsödik, a jövőben nem kell megkülönböztetni a közterületet az alapján, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonban áll. A közterület igénybevételéért sem kell díjat fizetni, csak helyreállítani az eredeti állapotot.

A jogvitákat eddig leginkább a közös eszközhasználatra – például távközlési oszlopok, villanypóznák -  vonatkozó szabályok váltottak ki. Mostantól ezt nagy sebességű távközlési hálózat építése során csak objektív műszaki okokra hivatkozva lehet visszautasítani, üzleti vagy egyéb megfontolásokból nem. A jövőben ha az igénylő és az infrastruktúra tulajdonosa nem tud az igénybevétel feltételeiben megegyezésre jutni, a vitát a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elé lehet terjeszteni, amely záros határidőn belül meg kell, hogy állapítsa az igénybevétel feltételeit.

Jöhet az egységes villanypózna-díj?

Az Invitelnél úgy látják, hogy az áramszolgáltatók máris a korábbinál drágábban mérnék az infrastruktúra igénybevételének díját. A vezérigazgató-helyettes bízik abban, hogy ez átmeneti helyzet, és az új szabályozásnak köszönhetően a korábban is alkalmazott, reális piaci áron vehetik igénybe az áramoszlopokat. Ha ez mégsem így valósul meg, akkor szükségét látná egy egységes, kötelező árképzési rendszernek az áramszolgáltatói infrastruktúra igénybevételére vonatkozóan.

Az Invitel az utóbbi két évben jelentős infrastruktúra-fejlesztést valósított meg, a tervezettnél 40 ezer háztartással többet fedett le. Szolgáltatási területének több mint felén érhető el gyors internetszolgáltatás. Elindultak az új generációs szélessávú hálózatok kiépítésére kiírt tenderen is, és tavaly 11 járás közel 100 településére vonatkozóan 1,95 milliárd forint értékű európai uniós forrást nyertek el. Ennek keretében Óföldeákon tavaly szeptember végén át is adták a első megvalósult SZIP fejlesztését. Terveik szerint 2017-ben további ötvenezer háztartást fednek le szélessávú hálózattal a program keretében.

További módosításokra lehet szükség

A decemberi törvénymódosítás pontosított folyamatokkal, határidőkkel, szankciókkal, precízebben rögzített eljárási szabályokkal segíti az együttműködést a hírközlési és más infrastruktúraszolgáltatók között. A hatóság létre is hozhatja a megállapodást a felek között, ha amúgy valamelyik fél miatt az nem jönne létre – emelték ki az intézkedés jelentőségét a UPC Magyarországnál.

Ők is úgy látják, hogy a szélessávú fejlesztések minél gyorsabb megvalósulását jelenleg leginkább az építésügyi engedélyezéssel és az áramszolgáltatói hozzájárulással, szabványosítással, és annak árazási és időzítési feltételeivel összefüggő tényezők akadályozzák. Ezek felszámolásához további intézkedések kellenek még.

A UPC Magyarország 2016-ban több milliárd forint értékben végzett hálózatfejlesztési beruházásokat, melyek kisebb részben pályázati forrásokból, de jelentősebb részben saját beruházásból valósultak meg. A szolgáltató a harmadik negyedév során több mint 3,9 milliárd forintos beruházással 32 ezer új háztartás számára tette elérhetővé a szélessávú hálózatot, illetve növelte a hálózat kapacitását a már lefedett körzetekben.

A szabályozó hatóság véleménye

Az NMHH a változtatások szükségessége kapcsán kérdésünkre kiemelte, hogy a hírközlésben a legbonyolultabb és legköltségesebb elem jelenleg is az úgynevezett passzív infrastruktúra – a hírközlési vezetékek továbbítására szolgáló oszlopok, kábelalagutak - telepítése. Mivel ezek megoszthatók, a plusz engedélyezések és költségek elkerülése érdekében célszerű a közös használatuk.

Ha a hírközlési szolgáltató megkeresi egy tervezett építési munka miatt egy közmű (víz, gáz, elektromos) hálózat üzemeltetőjét, akkor ez utóbbi – ha neki is fejlesztési tervei vannak az adott területen – a jövőben köteles egyeztetni a hírközlési szolgáltatóval a tervezett építési munkáik összehangolásáról. A jövőben például már nem csak lehetőség, hanem kötelezettség lesz, hogy a hírközlési szolgáltató kérésére csatornázáskor egyidejűleg a hírközlési alépítményt is elhelyezzék, így később nem lesz szükség egy esetleges újabb burkolatbontásra vagy forgalomkorlátozásra.

Nagyon fontos új rendelkezés, hogy a közterület tulajdonosa köteles tűrni az elektronikus hírközlési építmény elhelyezését, tehát a hozzájárulást semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. Mind az állami tulajdonú ingatlanok, mind az önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetében a hozzájárulások kiadása határidőhöz kötött. A magántulajdonban lévő ingatlanok igénybevétele esetében, ha elérhetetlennek bizonyul a tulajdonos vagy tisztázatlan a tulajdonosi helyzet, a hatóság pótolhatja a tulajdonosi hozzájárulást.

A módosított szabályozást egyébként a szolgáltatókkal ellentétben az NMHH-nál elegendőnek és megfelelőnek látják. A témához kapcsolódóan megtudtuk azt is, hogy az NMHH már dolgozik a hírközlési infrastruktúra átfogó térinformatikai nyilvántartó rendszerén, a Hír-Közmű fejlesztésen. A többéves projekt célja, hogy a hatóság a piac pontosabb ismeretével hatékonyabb szabályozási és versenyélénkítési döntéseket hozhasson.

Piaci hírek

Bemutatták az oroszok első önvezető autójának a prototípusát

Ez is egy olyan innovációs terület, ahol a nagyhatalmak – az USA, Kína és Oroszország – versenyt futnak egymással. És mindhárom országban a keresőcégektől indul a kezdeményezés.
 
Könnyen érthető, de fejlett védelmi megoldások nélkül nehezen elhárítható módszert követnek a bizalmas információk ellopására utazó kiberbűnözők.
A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.