Lezajlott a Szupergyors Internet Program (SZIP) beindulásához szükséges első pályázati forduló. A SZIP az egyik pillére annak a stratégiai tervnek, hogy Magyarországon 2018 végére minden magyar háztartásban elérhető legyen a szélessávú internet.

Előbb végeznénk

A program neve némiképp csalóka, hiszen a vállalt 30 megabites letöltési sebesség már most sem számít jónak, és különösen nem lesz szupergyorsnak tekinthető két év múlva, amikor zárul a projekt. Ezt már csak az is mutatja, hogy jelenleg az interneteléréssel rendelkező háztartások közel négyötödében már most is legalább ekkora a sávszélesség. A hangsúly persze itt azoknak a területeknek a felzárkóztatásán van, ahová eddig nem építették ki a hálózatot a szolgáltatók (mert például fajlagosan túl sokba került volna).

Uniós szintű elvárás, hogy a tagországok 2020-ig egyrészről biztosítsák a teljes lefedettségű szélessávú internetelérést, másrészről meg kell valósítani, hogy a háztartások fele legalább 100 Mbit/s sebességű internetet használjon. Előbbit Magyarország mindenképpen a határidő előtt szeretné teljesíteni. Erről Orbán Viktor miniszterelnők még 2014 elején beszélt, amikor a kormány stratégiai megállapodást kötött az infrastruktúra-fejlesztésekben érdekelt Magyar Telekommal.

Tavasszal nekilátnak

Bár a pályázatok idén márciusi kiírásakor még az volt a terv, hogy a nyertesek az év második felében elkezdhetik az internethálózat bővítéséhez szükséges munkálatokat, most azonban már jövő tavaszról beszél a program lebonyolításáért felelős Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ). A kiírt 143 járásból végül 139-re érkezett összesen 234 ajánlat, azaz a régiók többségében nem volt érdemi versengés az elnyerhető fejlesztési támogatásért.

A 412 ezer háztartást érintő fejlesztésekben nyertes 27 cég többsége mikro-, kis- és középvállalkozás, a nagyok közül eredményesen pályázott a Magyar Telekom, az MVMNet és az Invitel is. A nyertesek együttesen 47,4 milliárd forint kedvezményes beruházási hitelhez jutottak. A pályázók többnyire 30-90 százalék közötti támogatást igényeltek, az átlag 70 százalék volt. Emellett a teljes programra még 68 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás is rendelkezésre áll.

Ezzel párhuzamosan folynak a GINOP pályázatban nem szereplő, hazai finanszírozású Közép-magyarországi régió fejlesztési előkészületei is, amelynek munkálatai előreláthatólag októberben startolnak – közölte Debreceni Győző, a KIFÜ programvezetője.

Mindenkinek jó lesz?

A program hatásai leginkább azt a körülbelül 1 millió háztartást érintik, amelyek eddig egyáltalán nem rendelkeztek hozzáféréssel (ezek közel felét még a SZIP élesedése előtt önerőből vállalták a szolgáltatók). A KIFÜ úgy gondolja, hogy ezen felül mindenki más is profitálhat ebből, mert a piacbővülésnek köszönhetően várhatóan mérséklődnek az árak.

A két dolog azonban nem feltétlenül áll szoros kapcsolatban egymással, hiszen a távközlési szolgáltatások esetében a legfontosabb, hogy lokálisan legyen verseny, ami rákényszeríti a szolgáltatókat az árak mérséklésére. Önmagában attól, hogy Jászárokszállás peremén is bevezetik a vezetékes netet, még nem fog a zalaegerszegi előfizetés díja automatikusan csökkenni. De ne legyen igazunk...