Még a világi kérdésekben amúgy megfontoltan lépegető Vatikánt is szambatempóra pörgette a mesterséges intelligencia körüli őrület. A ChatGPT okozta felfordulásra extra gyorsan reagált: elkészült a pápai állam etikai MI-kézikönyve. Ferenc pápa ehhez külső segítséget hívott, az amerikai Santa Clara Egyetem Markkula Alkalmazott Etikai Központját.

A központtal közösen létrehozott ITEC (Institute for Technology, Ethics and Culture) nevű szervezet készítette el a kézikönyvet, melynek címe – Ethics in the Age of Disruptive Technologies: An Operational Roadmap – is jelzi, hogy a diszruptív technológiák tágabb összefüggésében kíván a kérdéssel foglalkozni. Ennek megfelelően nem is ragad le a mesterséges intelligenciánál, hanem foglalkozik többek között a gépi tanulásból, a titkosításból vagy a felhasználók online tevékenységének nyomon követéséből eredő etikai kérdésekkel. De abból a szempontból is tágította a témát, hogy nem csak a katolikus egyház szempontjait vette figyelembe. Mint az egyetem oldalán olvasható, az ITEC az üzleti élet, a civil társadalom, az akadémiai szféra, a kormányzat és a különböző vallási szervezetek képviselőit is bevonta a technológia emberiségre gyakorolt hatásának közös átgondolásába.

A kézikönyv amellett érvel, hogy a technológiákba (és az azokat létrehozó vállalatokba is) már a kezdetektől be kell építeni bizonyos szabályokat, amiket az a "parancs" határoz meg, hogy cselekedeteinknek az emberiség és a környezet közös javát kell szolgálniuk. A szerzők ebből vezetnek le hét alapelvet, melyek köré csoportosítják a teendőket. Az alapelvek persze meglehetősen általánosak: (1) az emberi méltóság és -jogok tiszteletben tartása; (2) az emberi jólét előmozdítása; (3) befektetés az emberiségbe; (4) az igazságosság, a hozzáférés, a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás előmozdítása; (5) ismerjük fel, hogy a Föld minden életért van; (6) folyamatosan biztosítani kell az elszámoltathatóságot; (7) elő kell mozdítani az átláthatóságot, hogy érthessük, mi történik.

Az irányelveket aztán konkrét, megvalósítható, példákkal illusztrált lépésekre bontják a szerzők. Persze sok esetben ezek is általánosság szintjén maradnak: az emberi méltóság és emberi jogok tiszteletben tartása alapelv alá sorolták a szerzők a magánélet és a titoktartás témakörét, amiben olyan tanácsok szerepelnek, mint a "ne gyűjtsünk a szükségesnél több adatot", vagy hogy az összegyűjtött adatokat úgy kell tárolni, hogy az optimalizálja a magánélet védelmét és a titoktartást. Fontos lenne, hogy a vállalatok különleges védelmet biztosítsanak az orvosi és pénzügyi adatoknak, illetve ne csupán a jogi, hanem a felhasználókkal szembeni felelősségre is összpontosítsanak.

De miért a Vatikán?

A kérdést burkoltan a Gizmodo tette fel, amikor azzal a felvetéssel kereste meg az ITEC egyik tanácsadóját, hogy talán nem Őszentsége és munkatársai a legkézenfekvőbb választás az MI-vel kapcsolatos problémák megoldására. Brendan McGuire lelkész szerint azonban épp ellenkezőleg: a Vatikánnak egyedülálló lehetősége van kulcsszereplők egy asztalhoz ültetésére, mondta a lapnak. Ráadásul Ferenc pápa mindig is nyitott volt az új technológiákra, mert szerinte az jó dolgokat eredményezett.

A Markkula Központ igazgatója, Ann Skeet, aki a könyv egyik szerzője is, azt tartja a közös munka legnagyobb eredményének, hogy több kérdésben is általános konszenzus van kialakulóban. Ilyen például az elszámoltathatóság és az átláthatóság. Abban azonban már jóval kisebb az egyetértés, hogyan miként kellene ezeket a gyakorlatba átültetni a technológiák tervezésénél és alkalmazásánál.

A szerzők egyébként igyekeztek azon a nyelven írni, amit az üzletemberek és a mérnökök is értenek, elvégre mégis ők tehetnek a legtöbbet azért, hogy az MI több jót hozzon életünkbe, mint bajt. Ebben segített a szerzőgárda összetétele is. José Roger Flahaux jelenleg a San Jose Állami Egyetemen és a Santa Clara Egyetem tevékenykedik tanárként és mentorként, de korábban a technológiai iparban dolgozott felső vezetőként (pl. SanDisk, Corsair Memory), Brian Patrick Green pedig a Markkula Központban a technológia etikájával foglalkozik.