Milyen viszony van a felhő és a hostingszolgáltatások között? Azt mindenki tudja, legalábbis sejti, hogy ha nagy vonalakban hasonló is a kettő (amennyiben az alapot egy IP-hálózat adja), jelentős különbség van aközött, ha csupán betesszük saját szervereinket egy szolgáltató adatközpontjába, és ott üzemeltetjük, vagy ha bérelünk az AWS-ben egy virtuális gépet. Bár az elmúlt években még a csapból is a felhőszolgáltatások előnyei bugyogtak elő (költséghatékonyság, CAPEX helyett OPEX, skálázhatóság, üzletmenet-folytonosság, biztonság stb.), a hostingszolgáltatások egyáltalán nem mentek ki a divatból. Különösen nagy (sőt, nő!) az igény a menedzselt hostingra.

Az alábbiakban megnézzük, mit jelent a menedzselt hosting, és hogyan viszonyul a felhőszolgáltatásokhoz. Összeállításunk előző részében már adtunk a hostingra egy – kellően általános – meghatározást: így nevezünk minden olyan szolgáltatást, amely tárolási és számítási erőforrásokat biztosít ügyfeleknek szolgáltatások futtatására.

De mit kínál egy hostingszolgáltató?

Mindenekelőtt jogilag biztos környezetet: például mivel jellemzően helyi vagy EU-s szolgáltató, ugyanazok az adatkezelési szabályok (GDPR) vonatkoznak rá, mint partnerére. A szolgáltató közelebb van az ügyfélhez, így könnyebb vele együttműködést kialakítani, és arra is nagyobb az esély, hogy képes egyedi igényeket kiszolgálni. Távolról nézve technikai háttere hasonló a hyperscale-ekéhez (Amazon AWS, Google GPC, Microsoft Azure stb.), bár a részletek nagyon is mások.

A hyperscale-ek nagy előnye a méretgazdaságosság: hatalmas adatközpontokat építenek világszerte "egyentechnológiával", amiben még sokszor a processzor is saját gyártmány (az Amazon az elsők között indult el a saját fejlesztésű adatközponti processzorok irányába). A koncentrált adatközponti infrastruktúra jobb energiahatékonysággal, kevesebb emberrel stb. működtethető, azaz olcsóbban üzemeltethető, a folyamatosan fejlesztett szolgáltatások révén mindig a legmodernebb (lényegében nagyvállalati szintű) szolgáltatást képes biztosítani minden ügyfélnek. A szolgáltatók ezen az infrastruktúrán különböző szoftvereket is futtatnak, amiket használatalapú árazással kínálnak (Software as a Service).

Ennek a konstrukciónak számtalan előnye párosul egy komoly korláttal: nem a szolgáltató igyekszik elébe menni az ügyfél igényeinek, hanem az ügyfélnek kell kompromisszumkésznek lennie. Rendszereit (például a microservice architektúra) az adott felhős környezet kínálta lehetőségekhez kell igazítania. A legnagyobb ügyfelek persze jobb tárgyalási pozícióban vannak, azaz kérhetnek a sztenderdtől eltérő szolgáltatást, de az ilyen kéréseknek olykor súlyos ára van.

Ennek a struktúrának azonban van egy nyilvánvaló problémája: az erőforrások koncentrációja visszaüthet az incidenseknél. Ha egy hyperscale adatközpontját kiterjedt incidens sújtja, annak a hatása rendkívül kiterjedt, akár globális is lehet. A napokban például az AWS-t állt le hosszabb időre, megbénítva fél Amerikát. Ez azonban bármely szolgáltatóval és szolgáltatással megeshet, amit azzal sem lehet minden esetben kivédeni, ha az ügyfél az egyik hyperscale-nél futó rendszerérhez egy másik hyperscale-nél szeretne tartalék rendszert felépíteni (ezzel a problémával korábban itt foglalkoztunk).

Szakértők általában ilyenkor állnak elő a hosting lehetőségével, azon belül is a menedzselt hostinggal.

A menedzselt hosting

A menedzselt hosting szolgáltatást nyújtó cégek leegyszerűsítve olyan helyi-regionális felhőszolgáltatók, melyek képesek a hyperscale-ekhez képest egyedi szolgáltatásokat nyújtani. Az egyik legnagyobb előnyük, hogy egyedi, akár az ügyfél konkrét üzleti igényeihez igazított infrastruktúrát (szerver, tároló, hálózati eszközök, operációs rendszer, rendszerszoftver) tudnak kínálni. Ezek lehetnek virtualizált megoldások (több ügyfél osztozik ugyananazon az erőforráson), de lehetnek dedikált, egy bérlő által használt eszközök is.

Az eszközökhöz (dedikált vagy virtuális) a bérlő általában adminisztrátori hozzáférést kap, emellett egy webes felületen is beléphet rendszerbe. De a menedzselt szolgáltatásnak épp az a lényege, hogy a szolgáltató magára vállal(hat)ja a hardverek és szoftverek konfigurálását, a műszaki támogatást. Szakemberei végzik a patchmenedzsmenttel, a maintenance-szel kapcsolatos feladatokat, telepítik a frissítéseket, monitorozzák a rendszert és így tovább.

Szinte kivétel nélkül minden menedzselt hostingot nyújtó szolgáltató biztosít biztonsági mentést és katasztrófa utáni helyreállítást, terheléselosztást, biztonsági szolgáltatásokat (pl. sebezhetőségi vizsgálat, behatolásészlelés, DDoS elleni védelem) – természetesen az adatközpont fizikai védelmével egyetemben.

Szintén a szolgáltató feladata (lehet) a szerverek konfigurálása, karbantartása és felügyelete, az alkalmazástámogatás, valamint a technikai problémák megoldásának támogatása.

Egyes szolgáltatók ezt megfejelik azzal, hogy felhőbrókerként egyablakos kapcsolatot biztosítanak bérlőik multicloudos hibrid rendszereihez. Így sok esetben a bérlő a menedzselt hostingszolgáltatóján keresztül transzparens módon jut hozzá a szükséges AWS-, Azure-, Google- stb. szolgáltatásokhoz.

Az a fránya SLA

Legyen szó azonban nyilvános vagy magánfelhőről, szoftver- vagy hostingszolgáltatásról, mindegyikhez tartozik egy a szolgáltatás szintjét meghatározó szerződés, az ún. SLA (Service Level Agreement). A szerződés a lehető legpontosabban igyekszik meghatározni azokat a szolgáltatásokat, melyekért az ügyfél fizet, valamint azokat a szolgáltatási szabványokat, amelyeknek meg kell felelnie a szolgáltatónak.

Egy ilyen szerződés mindkét féltől körültekintést igényel. A szövegnek tartalmaznia a kell a szokásos elemek (megállapodás tartalma és szereplői, azok a szolgáltatások, melyek részei, illetve azok, melyek nem részei a megállapodásnak, felelősségek, kompenzáció, felmondás feltételei és módja stb.) mellett azokat a mérőszámokat, azaz KPI-ket (Key Performance Indicator) is, melyek alapján a felek el tudják dönteni, hogy adott szolgáltatás megfelelően teljesült-e.

A KPI-ket azonban időszakosan felül kell vizsgálni, aminek gyakoriságát és a változtatás-módosítás lehetőségét érdemes kikötni az SLA-ban is. Egy jó SLA kialakítása fél siker a szolgáltatónak és az ügyfélnek egyaránt, a jó barátság alapja ugyanis a pontos elszámolás.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a vshosting támogatásával készült. Részletek »