Az okostelefonokat már rengeteg általános problémáért teszik felelőssé az alvás- és figyelemzavaroktól kezdve egészen az elmagányosodásig, sokan mégsem képesek uralkodni magukon, ha az értesítések folyamatos ellenőrzéséről és az érintőképernyő püföléséről van szó. A Financial Times által idézett adatok alapján az átlagos amerikai felhazsnáló tavaly 4,4 órát töltött naponta mobiltelefonja nézegetésével, ami 33 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. A függőségtől való szabadulás reményében pedig egyre többen fordulnak a butatelefonnak is nevezett feature phone-okhoz, amelyek a hanghívások és az SMS-üzenetek küldözgetése mellett nem is feltétlenül rendelkeznek internet-hozzáféréssel.

Az IDC szerint az ilyen eszközök piaci részesedése tavaly már csak 16 százalékos volt világszerte, gyors visszaszorulásuk azonban ezen a szinten már lelassult. Ahogy korábban mi is bemutattuk az előrejelzéseket, várhatóan az idén és jövőre is változatlan maradhat a butatelefonokból származó globális bevétel, 11 milliárd dollárosra becsült piacuk csak 2028-ra zsugorodhat 9 milliárd alá. A trend egyik nyertese a Nokia márkát használó HMD Global, amelynek értékeítési volumene az előző évben már növekedett a tengerentúlon, 2023-ban pedig további növekedésre számít, köszönhetően a GPS-szel vagy hotspottal rendelkező összecsukható (flip) és csúsztatható (slide) telefonok újbóli felfedezésének.

Nem kapaszkodnak vissza, de eltűnni sem fognak

A FT riportja alapján az új divathullámot más gyártók is igyekeznek meglovagolni: a Punkt vagy a Light brandek alatt például már elegáns, nagyjából 300 dollárért megvásárolható eszközöket forgalmaznak, de megjelentek azok a kifejezetten gyerekeknek szánt feature phone-ok is, amelyek nem teszik lehetővé a webes vagy alkalmazásokon keresztül végzett netes böngészést, sőt léteznek beépített szülői felügyelettel rendelkező nem-annyira-okos telefonok is. Ez a cikk szerint ugyancsak fontos piac, amennyiben a buta telefonok iránti új keletű érdeklődésben vastagon benne van a szülők fokozódó aggodalma az online felhasználások és a közösségi média gyerekeikre gyakorolt mentális és egészségügyi hatása miatt.

Kínában már a szabályozó hatóságok is arra törekszenek, hogy a gyerekek okostelefon-használatát napi két óra alá szorítsák, de ahogy a FT összeállítása kiemeli, a butatelefonok a függőség csökkentésén kívül is többféle előnnyel rendelkeznek az arra fogékony felhasználók szemében. Fizikailag jobban bírják a strapát és hosszabb akkumulátoros üzemidőt kínálnak, mint csúcstechnológiás társaik, miközben az okostelefonok egyre bonyolultabbak és drágábbak lesznek, így a hosszú élettartamú és olcsó alternatíva azok számára is érdekes lehet, akik nem tudnak vagy akarnak a kelleténél többet fizeni értük.

Ahogy a CNBC tavasszal közölt beszámolójából kiderül, bizonyos Z generációs csoportoknak már megfigyelhető módon elege van a képernyőkből. Az új márkák nem a technológiaellenességet, hanem a tudatos választást hangsúlyozzák, mivel a kereslet is inkább a modernitás szimbólumainak elutasításából fakad, nem a mobiltelefon megújítása iránti vágyból. A teljes piac nagyjából 40 százalékát uraló Apple-nek és Samsungnak persze így sincs sok félnivalója, de az is tény, hogy az okostelefonok eladásai a darabszámot tekintve két éve folyamatos visszaesésben vannak, ráadásul éppen a legnagyobb haszonkulccsal forgalmazott csúcskészülékek iránt csökkent legnagyobb mértékben az érdeklődés.