A koronavírus-járvány a turizmust és a szállodaipart különösen nagy mértékben sújtotta. Az újraindításkor a hazai szálláshelyekre is beindult a kereslet, ám ez a keresleti piac nem feltétlenül marad egyenletes, az új feltételek között pedig erős ajánlatokat, kiemelkedő ügyfélélményt kell nyújtani, ha egy szálloda, szálláshely hosszabb távon is nyerő akar maradni. Egyre többen látják be, hogy mindehhez a legjobb eszköz a digitalizáció, a nagy kérdés azonban ebben az esetben is az, hogy az új eszközöket miként lehet a versenyképesség szolgálatába állítani. Különösen érdekes ez a járványt követő új kihavások közepette, mint amilyen a munkaerőhiány, az ellátási láncok problémái vagy az energiaárak emelkedése.

Az idén mi is mindezt szem előtt tartva bővítettük a Bitport konferenciaportfólióját, amelynek legújabb eleme, a Futourism konferencia és kiállítás a turisztika és a szállodaipar területén keresi a technológia legjobb üzleti felhasználásait. Rendezvényünk célja, hogy a lehetséges megoldásokra hívja fel a figyelmet a szakértők, megoldásszállítók és sikeres gyakorlatokat bemutató kollégák előadásain keresztül. A hagyományteremtőnek szánt, 2022-es Futourism ezekben a percekben is zajlik a budapesti Aquaworld Resort hotelben, melynek létesítményigazgatója, Sívó Roland is rövid értékeléssel köszöntötte a résztvevő kollágákat. Új kezdeményezésünk jövőjére nézve biztatónak tűnik, hogy már legelső alkalommal is több mint 130 szálloda, étterem, utazási iroda és turisztikai vállalkozás képviselői tiszteltek meg minket jelenlétükkel.

A nagyobb önállóság is digitalizál

A konferencia keynote előadója Szigetvári József, a Szallas Group / Szallas.hu vezérigazgatója volt, aki átfogó képet festett a közép-európai piac helyzetéről a digitalizálódó utazások közepette, a Nielsen és a Szallas Group közös kutatása alapján segített elhelyezni a hazai hotelipart a regionális versenytársak között. Az előadásból mások mellett kiderült, hogy mi erősíti a turizmus digitalizációját, hogyan alakulnak a régió szállodái digitális gyárakká, mit csinálnak másként a horvát, a lengyel, a cseh vagy a román szállodások, és mit lehet tőlük tanulni, ami javíthatja a hazai iparág szereplőinek versenyképességét a közelgő újabb keresleti válság kapujában.

Az idézett statisztikákból kiderült, hogy az online foglalási érték látványosan növekszik, és már a teljes piac nagyobbik részét adja a digitális csatornákon szervezett turizmus. A belföldi utazások digitalizáltsága 87 százalékra emelkedett a járványidőszakban, ami a nyugat-európai országokkal megegyező szint, és a régióban messze a legmagasabbnak számít. Az elmúlt évek digitális fejlődése a pandémiát követően is jelentős maradt Magyarországon, ami évekre szóló versenyelőnyt eredményezhet a hazai szereplőknek, de a környező országban is megjelentek az állami ösztönző eszközök, és az ottani szálláshelyek is sorra jelennek meg a digitális térben. Az erős konkurencia mellett a versenyelőny gyorsan olvad, így nagyon fontos elfogadni, hogy a digitalizáció már nem csak egy lehetőség, hanem szükségszerű reakció a fogyasztók megváltozott szokásaira és azok kiszolgálására.

Ez utóbbira egyébként jellemző, hogy az önálló szervezés is digitalizál, márpedig a vendégek alsó 95 százaléka az egyéni utazásszervezés irányába tolódik el. Szemben a felső 5 százalékkal, amelyik a költések volumenét tekintve megfelel az előbbi csoportnak, de inkább a távoli országokat célozza az utazási irodákon keresztül, és a nagy globális szereplők is inkább őket képesek elérni. A hazai turisztikai vállalkozások előtti nagy lehetőség, hogy a csehek 36, a lengyelek 44 százaléka akar a környező országokba utazni, és regionális szinteni is a környékről érkező turisták bizonyulnak a leggyorsabban növekvő halmaznak. A digitalizáció hátránya, vagy inkább sajátossága a rövid, sokszor vizuális üzenetek felfutása: a kommunikációt ennek értelmében le kell leegyszerűsíteni, és rövid, koherens üzenetekben kell összefoglalni azokat a viszonylag összetett szolgáltatásokat, amelyek a turisztikai ágazatra jellemzők.

Fel kell zárkózni a technológiához

Ezt a gondolatot vitte tovább a Danubius Hotels központi üzemeltetési és HR-igazgatója, Varga Csaba előadása is, amely a digitalizációhoz mint aktuális hívószóhoz képest az intézményi realitásokkal foglalkozott. Ennek alapján biztosnak látszik, hogy pillanatnyilag – sőt rövid távon – a digitalizáció csak az élő munkát kívánó feladatok töredékét képes kiváltani. Más kérdés, hogy a hatékonyság növelésére így is kiválóan alkalmas lehet a digitális támogatás, a jelenlegi vegyes modellek felszámolásának azonban megkerülhetetlen feltételei vannak. Az informatika ugyanis évekkel előrébb tart, mint ahol adott esetben a munkatársak digitális képességei állnak, ezért a digitalizáció feltétele egyrészt az analóg folyamatok megértése és megtisztítása, másrészt az említett digitális képességek fejlesztése és az új alkalmazások előnyeinek tudatosítása, biztosítva a szükséges bevonódást.

Varga Csaba, Danubius Hotels

A délelőtti plenáris előadások között a digitális épületüzemeltetés gyakorlati megvalósításába a Schneider Electric épületautomatizálási rendszermérnökei, Csendes János és Veller Tamás közreműködésével merülhettünk el. Ahogy kiderült, egy korszerű szállodában ma már számos új, összehangolt digitális rendszerekre alapozott megoldás érhető el a felhasználói élmény és a komfortszint maximalizálása, illetve az üzemeltetési és az energiahatékonyság növelésére. A digitalizáció helyét a turizmusban és a szállodaiparban egy panelbeszélgetés keretei között is igyekeztünk meghatározni a 2021 májusában kiadott turisztikai stratégia, a Turizmus 2.0 kapcsán. A beszélgetést a Dunakavicsok podcast alapító műsorvezetője és a GD Consulting ügyvezető igazgatója, Kovács Balázs moderálta, akinek partnerei pedig Holczerné Szentirmai Ágnes, a Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetségének elnöke, a HON-IFO tulajdonos-ügyvezetője, illetve Hegedűs Attila, a Dentons Europe Consulting MRICS partnere voltak. A kerekasztal résztvevői úgy látták, a digitalizáció megkérdőjelezhetetlenül a jövő útja, és az iparág feladata, hogy lehetőséget teremtsen a tömegturizmust individualizálására. Így azok az eszközök és megoldások fognak hosszú távon is fennmaradni, amelyek az emberi tényező kiteljesedését segítik.

Beszámolónkat a Futourism konferencia ügyfélélménnyel és üzemeltetéssel foglalkozó szekcióival folytatjuk »