A generatív mesterséges intelligencia berobbanásával szinte egy időben kezdték kongatni a vészharangot különböző tudományterületek szakértői, miszerint komoly negatív hatása lehet a kognitív képességeinkre annak a chatbotok intenzív használatának. A félelmeket egy az MIT kutatócsapata által végzett kísérlet nemrégiben tudományosan is visszaigazolta.
A kísérletben résztvevő önkénteseket csoportokba osztották, majd három különböző módon írattak velük esszéket miközben EEG-vel figyelték agyi aktivitásukat. Az iskolában is gyakori feladatot az első csoport nagy nyelvi modellekre (LLM) támaszkodó chatbotokkal oldhatta meg, a másodiknak csak hagyományos internetes keresést lehetett használni, míg a maradéknak be kellett érnie a saját kútfővel. Egy újabb körben aztán megismételték a feladatot úgy, hogy az első és a harmadik csoport tagjai cseréltek egymással.
Színtelen, szagtalan, agyatlan
A műveket emberi és algoritmusos értékelésnek is alávetették. Ezek alapján kiderült, hogy a chatbotokkal készített esszék általában jobb pontszámokat kaptak, ám az írások nagyon hasonlóak lettek, amit az is erősített, hogy az anyagok túlságosan szorosan követték az eredeti utasításokat.
Ezzel szemben a csak a saját agykapacitásukra támaszkodók esszéi nem mindig voltak a legpontosabbak, a csoport résztvevői jelentősen erősebb neurális kapcsolatokat mutattak, ami mélyebb mentális teljesítményre, bevonódásra utal. Ezeknek az alanyoknak általában könnyebben ment visszaemlékezni a leírtakra, illetve az esszé készítésekor használt idegpályák aktivitása az idő múlásával is csak mérsékelten csökkent.

Az agyi aktivitást mérő EEG-vizsgálat eredményei a különböző tesztcsoportoknál (forrás: MIT)
A keresőmotorokat használó kör műveinél szintén tetten érhető volt a homogenitás, miközben az alkotás során alacsony-közepes agyi összeköttetést mértek náluk. Ezek a személyek ugyanakkor az LLM-használókhoz képest jobban fel tudták idézni saját munkájukat, ami erősebb memóriamegtartásra utal.
Mindeközben azok, akik chabotokra támaszkodhattak, alig mutattak komolyabb agyi aktivitást, a későbbiekben pedig nagy nehézséget okozott számukra, hogy felidézzék az algoritmus által gyorsan és problémamentesen összeállított tartalmakat.
A kísérlet összességében visszaigazolta, hogy a digitális eszközök használata negatív hatással van az agyi aktivitásra, ami különösen igaz a generatív algoritmusok igénybevételénél.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak