A többek között a Facebookot is birtokló Meta Platforms tegnap részletesen bemutatta, hogy képzeli el a jogszabályoknak való megfelelést Európában azt követően, hogy tavaly apróhirdetési szolgáltatásának versenyellenes működése miatt közel 800 millió eurós bírságot szabott ki rá az Európai Bizottság.

A Facebook Marketplace Partner Program leírása szerint lehetővé teszi az Európai Gazdasági Térségben aktív apróhirdetési szolgáltatóknak, hogy ajánlataikat a Facebook Marketplace-en is közzétegyék. Ezek a vállalat ígérete szerint ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a Meta saját hirdetései.

A felhasználók egyesével eldönthetik, hogy konkrétan melyik szolgáltató kínálatát szeretnék megjeleníteni a Marketplace ajánlati listájában. A különböző helyről származó tételek közötti eligazodást pedig a beazonosítást segítő grafikai elemmel igyekeznek segíteni.

A programhoz csatlakozók első körben ingyenesen jeleníthetik meg kínálatukat a Meta rendszerében, ami később kattintásalapú jutalékos elszámolásra változik. Az egyelőre nem tisztázott, hogy egy-egy hirdetés lekattintásáért mennyit számít fel majd konkurenseinek a közösségi óriás.

Az Európai Bizottság a maga részéről csak annyit közölt: vizsgálják, hogy a fenti lépésekkel összhangba kerül-e a Meta üzleti gyakorlata a régióban érvényes jogszabályokkal. 

Nem ízlik, amit Brüsszelben kifőztek

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a Metánál beletörődnének a helyzetbe. A cég már a tavaly novemberi gigabírság kiszabásakor egyértelművé tette, hogy nem ért egyet az EU-s vizsgálati jelentéssel, és jogi úton igyekszik érvényt szerezni igazának.

A bíróságok mellett ugyanakkor legmagasabb szintű politikai kapcsolatait is próbálja csatasorba állítani Mark Zuckerberg vezérigazgató. A Facebook alapítója az utóbbi hónapokban látványos gesztusokkal lavírozta egyre közelebb magát Donald Trump elnökhöz, aki a választási kampány korai szakaszában még börtönnel fenyegette a Meta vezérét.

Zuckerberg többször elmondta, hogy az EU szabályozása kifejezetten az amerikai vállalatok kipécézésére lett kialakítva, aminek célja nem más, mint a tengerentúli cégek megsarcolása. Vélhetően a vezérigazgató ezekkel a nyilatkozatokkal vörös posztót próbál lengetni Trump előtt, aki szereti magát az amerikai érdekek legnagyobb védelmezőjeként beállítani, amit leginkább súlyos vámok belengetésével igyekszik alátámasztani.