Bluetooth csatlakozásra ma már szinte minden berendezés képes. Ezzel kapcsolódnak a headsetek telefonhoz, a tévék vagy laptopok a külső hangszórókhoz... Csakhogy van egy komoly korlátja: alapvetően két készülék, például egy telefon és egy headset, egy hangszóró és egy PC stb. összekapcsolására használható. De mi van, ha mondjuk egy sportkocsmában (milyen szép is ez a szóösszetétel!) a társaság egyik része kosárlabdát, a másik fele – szerencsés esetben egy másik készüléken – focit szeretne nézni, ráadásul hanggal?

Nos, itt jön a képbe egy 2022-ben bejelentett Bluetooth-funkció, az Auracast, amely akár erre is lehetőséget ad. A technológiai ugyanis nagyon leegyszerűsítve azt biztosítja, hogy egy hangforráshoz – telefonhoz, laptophoz, televízióhoz – korlátlan számú vevőegység (pl. fülhallgató, hangszóró) csatlakozhasson. Azaz úgy működik, mint egy rádió: hatókörén belül (ez kb. 2800-3000 nm) tetszőleges számú vevő ráhangolódhat.

A funkciót a Bluetooth-szabványért felelős Bluetooth Special Interest Group a Bluetooth LE (Low Energy) Audio szabvány legújabb specifikációjának részeként jelentette be, de volt előzménye: az Audio Sharing azonban a forráseszközök közötti hangmegosztásra koncentrált.

Auracastolták a CES-t

Mi tagadás, elsőre kicsit hajmeresztően hangzik. Korábban ugye azt mondtuk, ha valaki túlságosan közel merészkedett az intim szféránkhoz, hogy "lépj ki az aurámból!". Most meg majd azt mondjuk, hogy "csapold meg az aurámat"? A ZDnet újságírója, aki a CES-en próbálta ki a technológiát, mindenesetre nagyon lelkes volt. Szerinte ugyanis új távlatokat nyit: például megoldja a fenti sportkocsmai konfliktust, mielőtt az az igazságok erősségének összeméréséig eszkalálódna.

A technológia képességeit a Bluetooth SIG munkatársai valós alkalmazásokon mutatták be a CES-en. Technikai feltétele egy Auracast-kompatibilis fülhallgató (a Bluetooth 5.2-t és a Bluetooth LE Audio szabvány Public Broadcast Profile specifikációt támogató eszközök elvileg már ilyenek), valamint egy mobiltelefonos app.

Az egyik demóhelyszín egy bár volt (lásd a fenti fotót), ahol két lenémított tévékészüléken két különböző sportmérkőzés közvetítése futott. Ha valaki szerette volna hanggal élvezni valamelyik meccset, a készülékek fülhallgatón keresztül történő azonosítása után a mobilappban ki kellett választani a kívánt meccset, és máris az szólt a fülhallgatójában. De közösségi élményt is nyújthat a technológia, amennyiben megoszthatóvá teszi az általunk hallgatott zenét az auránkban (vagy annak közelében) tartózkodó barátainkkal.

Vagy: egy visszhangos repülőtéren, amikor a hangszórókból párhuzamosan darálnak monoton hangon több információt, melyek csak az utazóközönség egy része számára érdekesek, az Auracast segítségével ki lehet választani azt a csatornát, amely a számunkra releváns infókat mondja. Vagy: egy konferencián a hallgató függetlenítheti magát a helyszín hangrendszerétől, mert Auracast alkalmazáson keresztül is hallgathatja az előadót (vagy az előadást fordító szinkrontolmácsot).

Vagy: a vezetett tárlatvezetéseken, városnéző túrákon mennyivel higiénikusabb, ha saját fejhallgatónkat rácsatlakoztatjuk Auracast segítségével a vezető mikrofonjára, és nem az aznap már az n-edik fület simogató fülesből hallgatjuk a túravezetőt. Végül, de nem utolsósorban a hallássérülteknek is hasznos lehet az Auracast: ha szinkronizálják a hallókészülékükkel, a fejlesztők szerint sokkal jobb lesz a hangélményük.

Ami a minőséget illeti, arra valószínűleg nem lesz panasz. Legalábbis tavaly ősszel az amúgy igencsak finnyás brit hifilap, a What Hi-Fi pozitív várakozásokkal számolt be a technológiáról, külön kiemelve a hallássérültek számára kínált előnyeit.

Egy kérdés maradt, a biztonság

A CES-en több olyan fejhallgatót és hangszórót is bemutattak, amely már támogatja az Auracast technológiát. Olyan hangtechnikai gyártók álltak mellé, mint a JBL vagy a Sennheiser, melyek legújabb termékcsaládjait már Auracast-kompatibilisek. Bizonyos régebbi készülékeket kiegészítővel is Auracast-kompatibilissé lehet tenni: a Philips például gyárt olyan Auracast Bluetooth-adaptert, amit csak bele kell dugni például egy okostelefon USB-C portjába, és a mobil egyből Auracast-kompatibilissé válik.

A ZDnet újságírója lelkes beszámolóját azzal a költői kérdéssel zárta, hogy miért nem találták ki ezt korábban? Nekünk ellenben az jutott eszünkbe, hogy vajon hány alkalommal kell majd beszámolnia a sajtónak az Auracastot támogató eszközök biztonsági problémáiról és a rajta keresztül végrehajtott kibertámadásokról?

_{(Fotó: Bloutooth SIG)}