Az LG már a tavalyi CES-en is robotokkal villantott: a reptéri felhasználásra szánt eszközök a társaság közleménye szerint azóta élesben is bemutatkoztak az incshoni nemzetközi repülőtéren, más modelleket pedig Dél-Korea egyik legnagyobb pénzintézeténél tesztelték sikeresen, ahol a gépek a bankfiókokban szolgálta ki az ügyfeleket. Az idei kiállításra egy felszolgáló, egy csomaghordó és egy bevásárlási asszisztens robot (a fenti képen ebben a sorrendben) érkezett.
A felszolgáló automata elvileg megszakítások nélkül képes ellátni egy pincér feladatait, és a vendégek jóváhagyásával, önállóan tér vissza a helyére. A csomaghordó nem csak cipel, de segítségével be- és kijelentkezhetnek a vendégek, sőt a számlájukat is rendezhetik. A bevásárlási asszisztens az árakról ad tájékoztatást, képes bevásárlólisták megjelenítésére, egy okostelefonos alkalmazáson keresztül pedig elvezet a kiválasztott termékekhez.
Mesterséges intelligencia és okos otthon
A robotok mind az LG CLOi termékcsaládjába tartoznak, amelyeket a cég a ThinQ nevű, smart home MI-alkalmazással párhuzamosan fejleszt. Bár a koreaiak bizonyos termékeikben most is a Google Assistant szoftverét használják, a ThinQ esetében egy teljes mértékben saját fejlesztésű megoldásról van szó: a CLOi robotok az LG önállóan mesterségesintelligencia-platformjára támaszkodnak.
A válallat közleményében a jövőbeni növekedés motorjának bevezi a robotikát, és abban határozza meg célját, hogy valódi innovációval tegye kényelmesebbé vásárlóinak életét. A CLOi okos otthonokba szánt változatát (praktikusan az LG digitális asszisztensét) David VanderWaal, az LG amerikai marketingvezetője mutatta be a CES-en, és ő is az okos otthon menedzselésének gondtalan egyszerűségéről beszélt vele kapcsolatban – hogy aztán rögtön példát szolgáltasson ennek ellenkezőjére.
Ahogy a BBC fenti videóján is látható, a CLOi egyszer, kétszer, háromszor is cserben hagyta őt a prezentáció során, ami természetesen egy kis-közepes PR-katasztrófa az LG számára. Ahelyett azonban, hogy a fél internettel együtt az LG-n kacagunk, inkább a tanulságot érdemes levonni az esetből: ha a máskülönben tényleg sokra képes szerkezetek ennyire látványosan csődöt mondhatnak, akkor lehet, hogy a technológia mégsem teljesen piacérett.
Az új technológiákra fogékony és fizetőképes felhasználók, más néven az early adopterek természetesen nem csak megvásárolni lesznek hajlandóak a robotokat, de az elvárhatónál több energiát is fektetnek azok kipróbálásába és használatába. A fenti botladozás azonban semmiképpen sem az a zökkenőmentes felhasználói élmény, amire a vásárlók nagy tömegei vágynak; ennek érdekében nagyon nagy kihívás együttműködésre bírni a különféle technológiákat, és úgy tűnik, tényleg várnunk kell még a zavartalanul ketyegő okos otthon megvalósulására.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak