Az Európai Unió törvényhozásában egyetértés született róla, hogy a nagy technológiai vállalatokat milyen kritériumok alapján célozzák meg a digitális gazdaság versenyellenes gyakorlatait korlátozó intézkedések részeként – számolt be róla tegnapi tudósításában a Financial Times. Az Európai Parlament fő politikai pártjai eszerint megállapodtak benne, hogy az új szabályozás az olyan, legalább 80 milliárd eurós (több mint 90 milliárd dolláros) piaci kapitalizációval működő cégekre vonatkozik majd, amelyek legalább egy internetes szolgáltatást (például online keresést) kínálnak az EU-ban.

A FT a megbeszélésekről szóló tudósításában kiemeli, hogy a korábbi elgondolásokhoz képest több céget vonnának be az Unió digitális piacokról szóló törvénye (Digital Markets Act, DMA) alá, amelynek bevezetése már jövőre esedékes lenne. Az EU trösztellenes szabályozásért is felelős alelnöke, Margrethe Vestager által tavaly benyújtott DMA elvileg egy pontos feltételrendszer mentén korlátozná a meghatározó technológiai cégek mozgásterét, emellett pedig abban is segítené nemzeti versenyhatóságokat, hogy fellépjenek a kisebb versenytársak agresszív felvásárlása ellen.

A Reuters riportja a nagy amerikai szolgáltatók, mint az Alphabet-Google, az Amazon, az Apple, a Facebook vagy a Microsoft mellett a kínai Alibaba vagy a holland Booking érintettségéről ír, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok kormánya már korábban is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új szabályok az amerikai vállalatok rovására mennek majd. Az európai képviselők a múlt héten egyébként abban is megegyeztek, hogy az Európai Bizottság kizárólagos feladata lenne az új szabályok betartatása.

Nehéz meghatározni, még nehezebb megállapodni

Az illetékes uniós miniszterek november 25-én hivatalosan is ratifikálják a megállapodást a blokk közös álláspontjának részeként, mielőtt a törvényhozókkal és a Bizottsággal is szavazhatna a tervezet végleges szövegéről és annak törvényerőre emeléséről. Ahogy korábban többször is beszámoltunk róla, a elvileg arra kényszerítené a jórészt tengerentúli szolgáltatókat, hogy hagyományos üzleti modelljeik átalakításával játékteret biztosítsanak játékteret a feltörekvő konkurenciának, sok iparági szereplő azonban így is túlságosan megengedőnek tartja az új szabályozást.

Ez azért érdekes, mert a digitális szolgáltatások szabályozásáról szólva még mindig nincs teljes egyetértés az uniós döntéshozók között.Erre példa a Digitális Szolgáltatások Törvénye (Digital Services Act, DSA), amelynek egyik legfontosabb eleme az úgynevezett kapuőrök (gatekeeper) azonosítása és korlátozása lenne, mivel ez a fogalom nem igazán kezelhető a jó két évtizede megalkotott és gyorsan elavulttá vált uniós e-kereskedelmi direktíva mentén.

Korábban még arról volt szó, hogy ilyen kapuőrnek fognak számítani mindazok a vállalatok, amelyek az EU-ban 6,5 milliárd eurót meghaladó forgalmat generáltak az előző három pénzügyi évükben, vagy a legutóbbi évben elérték a legalább 65 milliárd dolláros piaci kapitalizációt, és legalább három uniós tagállamban alapvető online platformszolgáltatásokat nyújtanak. Ugyancsak a DSA szabályozná az illegális vagy kártékony online tartalom kezelését, amelyről az EP, az EB és a tagállamok még a jövö év elejéig közös álláspontot alakítanának ki.