Augusztus elején, az MI-piac szempontjából kritikus pillanatban jelent meg és vált elérhetővé az OpenAI legújabb nagy nyelvi modellje (LLM), ami hiába ígért PhD-szintű válaszokat lényegében bármilyen témában, nem viselte igazán jól a felhasználói stresszteszteket. A GPT-5 sorra produkálta a kínos eredményeket a képességeit próbálgatóknak, így az OpenAI és a vállalat vezérigazgatója, Sam Altman hiába beszél újabb lépésről az emberi szintű gépi intelligencia felé, az új modell is meglepően ostoba kimeneteket képes produkálni a maga bőbeszédű előadásába csomagolva.

Erre egy friss és szemléletes példa a Mind Matters oldalán bemutatott eset, amelyben Gary Smith, a kaliforniai Pomona College nyugalmazott közgazdaságtan-professzora olvasztotta le egyszerű kísérletével a majdnem-szuperintelligenciát. Ahogy a cikkből kiderül, a GPT-5 egyre zavarosabb fejtegetésekbe bocsátkozott, amikor Smith bejelentette, hogy feltalálta a 90 fokban elfordított táblán játszott Tic-Tac-Toe-t. Ez a magyarul amőba néven ismert játék legprimitívebb, 3×3-as négyzetrácson játszott változata, amelynek esetében nyilvánvaló, hogy az elforgatott tábla csak egy poén:
 

A ChatGPT 5 azonban nem egy mosolygós arccal válaszolt, hanem rögtön elkezdett okoskodni a tábla elforgatásának előnyeiről és hátrányairól, játékelméleti és humán pszichológiai szempontból is elemezve a változtatást. Az MI kifejtette, hogy matematikailag ugyan nem változnak a nyerő stratégiák és a játék kimenetei, de a játékosok annyira hozzászoktak a "függőleges amőbához", hogy a 90 fokos forgatás extra kognitív terhelést jelent. Arra a kérdésre pedig, hogy a tábla 90 fokos balra vagy jobbra forgatása, illetve 180 fokos elforgatása a problémásabb, beüt a teljes összeomlás.

Az MI szerint egyértelműen a 90 fokos jobbra forgatás nehezíti meg legjobban a játékot, majd további biztatásra magyarázni kezd a sorok és oszlopok helyzetéről az emberi érzékelés vonatkozásában. Ezután felajánlja, hogy lerajzolja az elforgatott táblákat és rajtuk a pozíciók változását, mert így talán jobban érthető lesz a dolog:
 

forrás: mindmatters.ai

Ehhez sokat nem érdemes hozzáfűzni, talán csak Gary Smith záró gondolatait, amelyek szerint a Chat GPT egyre jobban hasonlít hasonlít Sam Altmanre: mindig magabiztos, de gyakran téved. A professzor szerint nyilvánvaló, hogy a nagy nyelvi modellek nem intelligensek, és rejtély, hogy máskülönben intelligens emberek hogyan vehetik komolyan, amikor valaki ennek az ellenkezőjét állítja. Emiatt aztán a használati eseteket is problémásnak tartja, mert aki tudja a választ egy kérdésre, annak nem kell megkérdeznie egy LLM-et, aki azonban nem tudja, az nem bízhat meg az MI válaszaiban sem.

Nem véletlenül fogalmazzák meg egyre gyakrabban, hogy a mesterséges intelligencia önmagában hasznos eszköz lehet a megfelelő feladatok támogatására, de ezzel még nem biztosíthatja a hihetetlen összegű befektetések megtérülését. A technológiától elvárt általános termelékenységnövekedésnek a jövőben már exponenciálisnak kellene lennie, hogy akár megközelítse a korábbi várakozásokat, és lassan minden eredmény kudarcnak fog tűnni, ha nem forgatja fel a világot. A fenti példa alapján minimum kérdéses, hogy sor kerülhet-e ilyesmire, mielőtt elfogy a befektetők türelme.