A Futurism összeállítása szerint 2025 első felében a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok több mint 44 milliárd dollárnyi finanszírozást söpörtek be, ami önmagában is meghaladta a teljes 2024-es szintet, a Goldman Sachs becslése szerint pedig az össze ilyen befektetés értéke a 200 milliárdot is elérheti az év végéig. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a vállalatok és a befektetők is egyre többet költenek az MI-programokra, hanem azt is, hogy az eddigi eredmények fényében minimum szerencsejátékot játszanak az MI termelékenységnövelő hatásaira kötött fogadásaikkal.

A hatalmas felhajtáson és a fantasztikus előrejelzéseken túl ugyanis nem sok minden igazolja az óriási beruházásokat, az MIT kutatóinak frissen kiadott jelentése pedig már azt is megállapította, hogy mostanáig a kísérletek 95 százaléka végződött kudarccal a generatív mesterséges intelligencia üzleti folyamatokba való integrálására. A The GenAI Divide: State of AI in Business 2025 című jelentést a Fortune is szemlézte, kiemelve, hogy a kutatók megállapítása alapján a vállalkozások mindössze 5 százalékánál állapítható meg a mesterséges intelligencia szerepe a gyors bevételnövelésben.

A projektek túlnyomó többsége ezzel szemben megreked, és alig vagy egyáltalán nem mutat mérhető hatást a nyereségességre. A 150 vezető, 350 alkalmazott és 300 nyilvános MI-bevezetés elemzésén alapuló amerikai kutatás értelmében néhány nagyvállalat és startup is kiemelkedő eredményeket ért el az MI-technológia révén, amikor egy-egy jól meghatározott problémára koncentrált, és okosan együttműködéseket hozott össze más szereplőkkel is. Az esetek túlnyomó többségében azonban az eszközök és a szervezetek közötti "tanulási szakadék" bizonyult meghatározónak.

Nem az MI hibája, hogy nem jó mindenre

A jelentés szerint a vezetők gyakran okolják a sikertelenségért a szabályozást vagy a modellek teljesítményét, az MIT kutatása azonban a hibás vállalati integrációt emeli ki. Az olyan generikus eszközök, mint a ChatGPT, nagyon hasznosak lehetnek az egyéni feladatoknál, de a vállalati alkalmazásban már problémát jelent, hogy nem tanulnak a munkafolyamatokból, és nem is képesek alkalmazkodni hozzájuk. Másrészt az MI-re fordított költések több mint fele az értékesítésben és a marketingben csapódik le, miközben az MIT szerint a legjobb megtérülést a back-office automatizálás adná.

Ugyancsak a Futurism cikke idézi azokat az adatokat, amelyek szerint a mesterséges intelligencia nem igazán váltja be a hozzá fűzött reményeket a fehérgalléros munkavállalók egyfajta autonóm asszisztenseként sem: a Carnegie Mellon Egyetem egyik kutatási anyaga szerint a legjobb ilyen eszközök is csak a rájuk bízott valós irodai feladatok 30 százalékát teljesítik sikeresen. Bár a technológia is fejlődik, a termelékenység növekedésének innentől már exponenciálisnak kellene lennie ahhoz, hogy akár megközelítse a korábban jelzett 6 billió dolláros globális gazdasági hozzájárulást 2030-ra.

Mindez azt jelenti, hogy az MI-technológia egyáltalán nem haszontalan, de ilyen volumenű befektetés mellett minden eredmény kudarcnak fog tűnni, ami nem állítja a feje tetejére a világot. A Goldman Sachs fenti becsléséhez tartozik, hogy a Csodálatos Hetes (Magnificent Seven) techvállalatainak, vagyis az Apple-nek, a Microsoftnak, az Amazonnak, az Alphabetnek, a Metának, az Nvidiának és a Teslának összesen évi 600 milliárd dollárnyi többletbevételt kellene termelnie az elvárt megtérüléshez, így az MI-lufi kipukkanását is egyre többen tartják "mikor", és nem "ha" típusú kérdésnek.