Az Ericsson ConsumerLab frissen publikált kutatása reprezentatív képet ad több mint 1,3 milliárd felhasználó, köztük 220 millió 5G-s felhasználó szokásairól. A svéd telekommunikációs vállalat felmérése szerint az 5G-re váltó felhasználók több időt töltenek felhőből streamelt videojátékokkal és kiterjesztett valósággal, és kevesebbszer veszik igénybe otthonukban és máshol a wifit. Sokan ugyanakkor elégedetlenek a rendelkezésre álló alkalmazásokkal, amelyek szerintük nem használják ki eléggé az 5G nyújtotta lehetőségeket, és fontosabbnak tartják a beltéri lefedettséget még a letöltési sebességnél is.

Az összesen 26 országból (az Egyesült Államoktól, Kínán és Dél-Koreán át Peruig) gyűjtött felhasználói visszajelzések alapján kijelenthető, hogy az új generációt képviselő kommunikációs hálózat már most átalakította, módosította azt, mivel és mennyi időt töltünk a mobiljainkat nyomkodva, bámulva.

A 4G-t használó felhasználókhoz képest a már 5G-n hasító mobilosok láthatóan igyekeznek kihasználni a fejlettebb technológiában rejlő előnyöket. A válaszok alapján heti időtávot nézve például 2 órával többet töltenek felhőből streamelt játékokkal; 76 perccel több időt szánnak a netről szintén élőben érkező zenék hallgatására; illetve közel ugyanennyit nagyfeldontású videós tartalmak megtekintésére. Nagyjából 1-1 órával nőtt az élő közvetítések, valamint a virtuális- és kiterjesztett valósághoz köthető tartalmak fogyasztása is.

Alapvetően elégedettek, de...

Általánosságban elmondható, hogy az 5G-t használók alapvetően sokkal elégedettebbek a kommunikációs csatornával a 4G-s fogyasztókhoz képest. Az átlagosan 10 százaléknyi különbség azonban országonként nagy szórással jött ki. Többek között a helyi lefedettség szintje, az elérhető szolgáltatási kör mennyisége és minősége, illetve a telkók árképzési politikája egyaránt nagyban befolyásolhatja, mennyire érzi elégedettnek magát az ügyfél, mint ahogy az is, mennyire működött megfelelően a 4G-s rendszer. Svájcban például utóbbi csak 30 százalékos elégedettségi rátát kapott, az 5G viszont 59-re ugrott. Több helyen viszont alig pár százalékpontra jött ki az 5G előnye, Dél-Koreában pedig egyenesen rosszabb értékeléseket kapott, mint az egy generációval korábbi hálózat.

Az 5G felhasználók jellemzően elégedettek a szolgáltatás nyújtotta sebességgel, ám nagyjából 70 százalékuk nehezményezi az innovatív szolgáltatások és az 5G képességeit valóban kihasználó új alkalmazások hiányát, szűkösségét. A kutatás készítői kitérnek rá, hogy a világjárvány miatti korlátozások nagy szerepet játszottak abban, hogy az 5G korai felhasználóinak nagy része főként beltéren használta a technológiát. Ennek folyományaként a beltéri lefedettséget különösen fontosnak ítéltek meg az emberek. A felhasználók kétszer fontosabbnak jelölték meg a beltéri lefedettséget, mint a sebességet vagy az akkumulátor élettartamát.

Ezek mentén lehet fejlődni

Az Ericsson ConsumerLab szakértői a kutatás alapján több ajánlást is megfogalmaztak a távközlési cégek felé, amelyek mentén haladva szerintük rövid és hosszabb távon is többet lehet kihozni az 5G-s hálózatok üzemeltetéséből. Ilyen pontként szerepel az új technológiával kapcsolatos ismeretek bővítése, a fogyasztók edukálása; a bel- és kültéri 5G lefedettség egyenletes minőségének biztosítása; az új 5G szolgáltatások hálózati követelményeihez való alkalmazkodás; a felhasználók igényeire válaszoló új 5G használati módok bevezetése; illetve a már meglévő és a jövőben megvalósuló használati módok elérhetőségének bővítése partnerek révén.