A Digitális Jólét Program (DJP) keretében szociális alapon meghirdetett legolcsóbb internetcsomagot, az úgynevezett digitális jólét alapcsomagot hivatalosan már január elsejétől bevezették Magyarországon, az erre jogosultak ugyanakkor legkorábban márciustól fizethetnek elő rá.

A lényeg a részletekben rejlik

Többek között ez derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyen Deutsch Tamás, a DJP-ért felelős miniszterelnöki biztos és Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke beszélt a program aktuális részleteiről.

Deutsch Tamás szerint az intézkedés alapvető célja, hogy a világháló a jövőben mindenki számára legyen hozzáférhető. Négy okot is említett arra, hogy Magyarországon másfél millió ember miért is nem használta még sohasem az internetet. Az egyik az infrastruktúra hiánya, ami a 2018-ra időzített uniós támogatású Szupergyors Internet Programmal (SZIP), valamint a mobil operátorok által 216-2017-re vállalt 4G fejlesztésekkel szüntethető meg.

A másik ok az érdektelenség, a világhálót még soha nem használók egy részét nem hozza lázba az információs szupersztráda, őket a kormány speciális, úgynevezett "érzékenyítő programokkal" kívánja rendszeres nethasználóvá tenni – sorolta a miniszterelnöki biztos. Vannak olyanok is, akik tudáshiányra hivatkozva maradnak távol az internettől, nekik ingyenes kompetenciafejlesztő képzéseket hirdetnek.

A szociális alapcsomag a kimaradók negyedik csoportja számára válik nyitottá. Ők azok, akik anyagi helyzetükhöz képest ítélik drágának Magyarországon az internetezést. Ezt a potenciális előfizetői tábort nagyjából 200-220 ezerre becsülte Deutsch Tamás.

Önbevallással igazolhatjuk, hogy "első bálozók" vagyunk a neten

A programban résztvevő szolgáltatóknál a potenciális előfizetőknek önbevallásos úton kell igazolniuk, hogy (legalább) az előző évben nem volt sem vezetékes, sem mobilinternetes csomagjuk. A szuperolcsó változatra, ami az adott szolgáltatónál normál módon elérhető legolcsóbb netcsomagnál legalább 15 százalékkal alacsonyabb havidíjú, két évig jogosultak, utána át kell térniük a piaci árazású előfizetések valamelyikére.

A szolgáltatók a havidíjon felül semmi egyéb díjat, beleértve a belépési díjat sem számolhatnak fel. A szociális alapcsomag műszaki tartalma vezetékes technológián minimum 4 Mbit/s letöltési sebesség, a garantált sebesség pedig legalább 1 Mbit/s kell, hogy legyen, korlátlan adatforgalom mellett.

Mobilon fordított a sorrend, ott nincs letöltési sebesség minimum, de legalább 4G-szintű hálózatnak kell a szolgáltatást biztosítania. Az árban foglalt mobil adatforgalomnak viszont el kell érnie az 500 megabájtot.

Elhangzott, hogy a digitális jólét alapcsomagot a kormány állami védjegyként kezeli, a szolgáltatók ehhez pályázat útján önkéntesen csatlakozhatnak. Lapunk kérdésére Deutsch Tamás elmondta, hogy a védjegyért nem kérnek használati díjat a szolgáltatóktól.

Ugyanakkor a szolgáltatók a piaci árazástól eltérő szerződések kapcsán nem számíthatnak semmilyen állami kompenzációra. Kövesi Gabriella szerint ennek magyarázata az, hogy a mostani konstrukció alapjaiban eltér a korábban a telefonszolgáltatásban jó ideig működött egyetemes szolgáltatási rendszertől. Itt a szolgáltatók számára az a fontos, hogy legalább ezen a módon sikerüljön eljutni azokhoz a ma még hátrányos helyzetű, de potenciális előfizetőkhöz, akikben a szándék már meg van.

Az áfacsökkentéssel akár 25 százalékkal is alacsonyabb lehet a küszöbár

Az alapcsomag tényleges bevezetése az eredeti tervhez képest némi késedelmet szenved: az új menetrend szerint a védjegyhasználatra vonatkozó pályázatokat várhatóan január végén írják ki. A februártól pályázó szolgáltatókkal várhatóan még abban a hónapban megszületnek a szerződések, így a potenciális előfizetők legkorábban márciustól élhetnek a lehetőséggel.

A HÉT elnöke megjegyezte nagy részben a szolgáltatók miatt csúszik a szuperolcsó net bevezetése, mert a múlt év végén a cégek még a január elsejétől érvényes internetes áfacsökkentés informatikai és adminisztratív feladataival voltak elfoglalva, hiszen januártól a korábbi 27 százalékról, 18 százalékra csökkent a netezés magyarországi áfája.

Ennek kapcsán a miniszterelnöki biztos megjegyezte, hogy az áfacsökkentést is beleszámítva a tavalyihoz képest nagyjából 25 százalékkal alacsonyabb áron léphetnek az először netezők a világhálóra, akiknek a száma Deutsch Tamás szerint az év végéig meghaladhatja a 10 ezret. Ami a pályázó szolgáltatókat illeti, a HÉT elnöke legalább egy vezetékes és három mobiloperátor jelentkezésével számol. Amúgy Magyarországon jelenleg közel négyszázra tehető az internetszolgáltatók száma.