A mobilpiaci trendeket követőknek nem újdonság, hogy elszaporodóban vannak a kétkamerás – természetesen két, hátlapra szerelt kamerára gondolunk – kialakítású okostelefonok. Tavaly ősszel az Apple robbantotta be a trendet az iPhone 7 Plus piacra dobásával. De nem csupán az almás vállalat rendelkezik ilyen készülékkel, az LG, a Huawei, az Asus és a ZTE egyaránt kínálnak kétkamerás modelleket vásárlóiknak.

A duplázás előnyei

Mégis, mi értelme van egy helyett kettő fényérzékelőt, lencsét építeni a telefonok hátsó panelébe? Nos, a képminőség és a lencseméret között összefüggés van, de mobiltelefonos környezetben lehetetlenség odáig növelni méretüket, amit egy fényképezőgép esetében még tolerálnak a képkészítésért rajongók. Két kicsi kamera, néhány okos feldolgozóalgoritmus, és máris sokkal jobb képek állíthatók elő (amik pusztán a felbontás emelésével nem jöhetnének létre). Ez nem csak helytakarékosabb, de költséghatékonyabb megoldás is a lencse- és szenzorméret növeléséhez képest.

Többféle megközelítést is alkalmaznak a gyártók a duálkamerás kialakítás során. Elsőként a 3D-s videofelvételekhez alkalmazták őket, de ahogy a háromdimenziós megjelenítés visszaszorult, ennek marketingértéke is lecsökkent. A HTC azonban meglátta a lehetőséget és a gyártó One M8 modelljében a kétkamerás funkcionalitás lehetővé tette, hogy olyan képeket készítsen tulajdonosa, melyekben utólag, a fénykép elkészülte után lehet fókuszt állítani.

Ezzel szemben az iPhone 7 Plus optikai zoomra használja a lehetőséget: bizonyos korlátok között képminőség-romlás nélkül lehet ránagyítani egy tárgyra az Apple okostelefonjával. Erre az LG G6 is képes, de emellett fel tudja kínálni a standard látószögű és a széles látószögű nézet alkalmazását is.

A Huawei példája jól mutatja, hogy még egy adott gyártó termékei között sincsen feltétlen elfogadott irány a technika felhasználását illetően. Honor 6X készülékében például utólagos fókuszálásra és a háttér elhomályosítására (blur) nyílik lehetőség (erre egyébként az iPhone 7 Plus is képes). Eközben P10 modelljében egy monokróm kamera került másodikként a hátsó panelre a részletek és a fényerősség pontosabb megörökítése céljából, miközben egy színes kamera gyűjti a színinformációkat. Ez a kettő összességében jobb kép- és színminőséget eredményez.

Négy lett, maradhat?

Az Android piac két óriása, a Samsung és a Google egyelőre nem lépett ezen a téren. A dél-koreaiak a következő pár hónapban nem is fognak, hiszen ezen a héten jelenik meg széles körben Samsung Galaxy S8 modelljük, melyben csupán egyetlen hátlapi kamerát találunk; a következő esély ennek változására az őszi Note 8-as piacra lépésekor mutatkozik.
 

A Google pedig még titkolózik. Már szárnyra keltek pletykák, melyek szerint a szintén őszre tervezett következő generációs okostelefonjaik ilyen kialakítással fognak rendelkezni, de a vállalat hivatalosan nem nyilatkozik a témában.

Ennek talán az lehet az oka, hogy rögtön szintet is lépnek ezen a téren. Vagyis kettő helyett akár három vagy akár négy kamera is kerülhet a hátlapra. Túlságosan őrült ötletnek hangzik? Pedig kicsit jobban megvizsgálva nem az.

Vegyük példának az iPhone 7 Plus-t, a maga 28 és 56 mm-es lencséivel. Ha a készüléknek kettő helyett négy kamerája lenne, akkor kerülhetne egy 24 és egy 70 mm-es lencse is a hátlapra, ami a 24-70 mm-es, azaz az egyik legnépszerűbb zoomlencse-tartományt fedné le. Ez még szabadabb kezet kínálna az optikai nagyítás használatát illetően: nem csak nagyobb zoomra adna lehetőséget, de szűk tereken szélesebb látószögű képeket lehetne készíteni a készülékkel. Természetesen minőségromlás nélkül.

Nem is beszélve a kiterjesztett valóság (augmented reality) jobb kiaknázásban rejlő lehetőségekről.

Nem is új az ötlet?

A Light nevű cég már előrukkolt egy első ránézésre (és, tegyük hozzá, másodikra is) szörnyszülöttnek tűnő eszközzel, melyben 16 (igen, tizenhat!) kamera kapott helyet. Az egyenként 13 megapixeles kamerák közül öt darab 28 mm-es, öt 70 mm-es és hat darab 150 mm-es. Ennek a kialakításnak köszönhetően akár 52 megapixeles, nagy részletességű, alacsony zajosságú képek is előállíthatók.
 

Elég nehezen képzelhető el, hogy ez a konstrukció a közeljövőben általánossá válik, de arra mindenképpen jó, hogy bebizonyítsa: néhány kisebb kamerával sokkal jobb felvételek készíthetők anélkül, hogy nagy lencséket kellene alkalmazni. Mostani ismereteink szerint a kétkamerás mobilok egyre inkább terjedni fognak, innen pedig eggyel vagy kettővel továbblépni már nem olyan nagy ugrás.

A trend így tehát folytatódik; az okostelefonok a következő pár évben a már szinte kiirtott belépőszintű digitális kamerák után a középkategóriás fényképezőgépek piacát is kannibalizálhatják.