Európában a netezők egyharmada használ már valamilyen felhőszolgáltatást, ami a legjobban Magyarországon és Romániában bővült. A globális növekedés következő hullámának a hajtóereje már a mesterséges intelligencia lesz.

A technológia és az ezt képviselő szolgáltatók segítségével az internetezők készüléktípustól függetlenül menthetik a felhőbe a különféle dokumentumaikat, fotóikat, zeneszámaikat stb. Az emberek cloud alapon együttműködhetnek, információt cserélhetnek – sorolja legutóbbi felmérésében az Eurostat.

A leggyorsabban növekvők között vagyunk

Az Európai Unió statisztikai hivatalának a kimutatása szerint tavaly már az internetező uniós polgárok közel egyharmada, 32 százaléka használta a felhőszolgáltatások valamelyikét, szemben a két évvel korábban rögzített 27 százalékkal.

 

Cloud szolgáltatást használók aránya az EU internetezői között (2016)


Nagy a szórás ugyanakkor az egyes tagországok között, a két véglet Lengyelország és Svédország. Az előbbiben a netezők alig több mint egyötöde (21%) kezd már valamit a clouddal, utóbbiban viszont már a világhálót használók közel fele (48%) felhőhasználó. Összevetve a 2014-es felméréssel, ez alatt a idő alatt a legnagyobb arányban, 14-14 százalékponttal Magyarországon és Romániában javult a helyzet. Így is még az uniós átlag alatt vagyunk, de a hazai internetezők 30 százaléka már tud érdemlegeset kezdeni az informatikai felhővel. A felmérés szerint ugyanakkor meglepő módon a német, francia és osztrák netezők ugyanott maradtak, mint két éve, a cloud népszerűsége az előbbi kettőben nem éri el a 25 százalékot, utóbbiban pedig épp hogy meghaladja azt.

A felhős műfaj a fiatalok és a nagyvállalatok körében a legnépszerűbb

A felhő alapú szolgáltatásokat leginkább a fiatalok részesítik előnyben, az EU-ban élő 16-24 év közötti korosztály 44 százaléka nem tud már meglenni a cloud nélkül. A másik végletet a 65-74 év közöttiek jelentik, körükben a felhőhasználat aránya 19 százalékos. A felmérés szerint a fiatalok körében tavaly leginkább a hollandok (66%) és a svédek voltak a legaktívabbak, az idősebbek közül pedig a luxembourgiak (38%) és a britek (29%) jártak az élen.

Ahelyett, hogy saját IT-infrastruktúrát építenének ki, vagy a régit bővítenék, a vállalkozások felhőszolgáltatók révén is hozzájuthatnak a megfelelő technológiai erőforrásokhoz. Tavaly már elmondható volt, hogy az Európai Unióban működő vállalkozások szinte mindegyike (97%) rajta volt a világhálón. Közülük azonban egyelőre alig több mint az egyötödük (22%) vett igénybe valamilyen felhő alapú szolgáltatást. Rossz hír, hogy az uniós vállalkozások körében meglehetősen lassan növekszik a cloud elfogadottsága, a mutató a 2014-es kimutatás óta alig több mint 3 százalékpontot javult.

 

Az internetet használó vállalkozások cloudos elkötelezettségi szintje (2016)

 

Valamivel jobb a helyzet, a nagyvállalatok körében, ahol már a 45 százalék vesz igénybe valamilyen felhős szolgáltatást, a kis- és középvállalatoknak viszont csak a 21 százaléka tartozik ugyanebbe a kalapba. Ezen a területen is nagy ugyanakkor a szórás az egyes tagországokat vizsgálva. Dobogós helyen vannak a finnek, ahol a vállalkozások 57 százaléka, a svédeknél a 49 százaléka, de még a dánoknál is a 42 százaléka tekint hatékonyságnövelő tényezőként a cloud technológiára.

Magyarország egyelőre a végeken táborozik még, 13 százalékával a 28 tagállamból a 23., csupán Görögországot, Lettországot, Lengyelországot, Romániát és Bulgáriát előzzük meg.

A cégeknek ma még levelezésre és dokumentumok tárolására kell a felhő

Az uniós vállalkozások manapság leginkább a levelezőrendszereik hosztolására, dokumentumaik tárolására vesznek igénybe felhős szolgáltatást, de a népszerűbbek közé tartozik az alkalmazások bérlése és az adatbázisok elhelyezése is.

A tavaly cloud szolgáltatást vásároló EU-s cégek 65 százaléka hosztolta e-mail rendszerét a felhőben, 62 százalékuk tárolta elektronikus formában a dokumentumait, adatbázisát a 44 százalékuk vitte a felhőbe, 41 százalékuk pedig cloud alapon használta irodai alapszoftvereit.

A különféle egyéb alkalmazásokra, beleértve a pénzügyi, könyvelési szoftvereket az uniós cégek közel harmada vett igénybe  cloud szolgáltatást, ügyfélkiszolgáló rendszerét pedig a 27 százalék vitte a felhőbe.

Akik már az AI-re építkeznek

A felhő technológia az egész világon jó üzletnek ígérkezik, sőt a Canalys szakértői szerint a növekedés következő hullámát már a mesterséges intelligencia is segíti. A nemzetközi elemző cég negyedévenként monitorozza a felhő alapú infrastruktúra szolgáltatások piacát, amibe az infrastruktúra mint szolgáltatás (IaaS) és a platform mint szolgáltatás (PaaS) sorolható. A cég legfrissebb jelentése szerint az április-június közötti időszakban az egy évvel korábbihoz képest 47 százalékkal nagyobb, mintegy 14 milliárd dollárnyi bevételre tehettek szert ezek a szolgáltatók.

A piac domináns szereplője továbbra is az Amazon Web Services (AWS), amely éves szinten 42 százalékkal tudott nőni, részesedése a globális piacból meghaladja már a 30 százalékot. Növekedési potenciálja azonban jelentősen elmaradt fő riválisaitól a 97 százalékos bővülést felmutató Microsofttól és a 92 százalékkal gyarapodó Google-től. Egyedül a negyedik helyen álló, 23 százalékos növekedést produkáló IBM-ét tudta felülmúlni. Amúgy a vezető négyesfogat fedi le a teljes felhőinfrastruktúra-piac 55 százalékát. 

A növekedés fő hajtóerejének még az elsődleges szolgáltatások bizonyulnak, köztük az on-demand computing és a tárolás. A jövőben azonban már a mesterséges intelligencia (AI) platformokat használó ügyfelek fűtik a további növekedést, a szolgáltatók új applikációkkal, szolgáltatási formákkal készülnek az újabb korszakra.

Az AWS-nek már van is AI szolgáltatása, amely a beszédfelismerésre, a vizuális keresésre, a szöveget beszédre alakító és a gépi tanulási technológiákra fókuszál. A Microsoft főként a gépi tanulásra koncentrál, a Google pedig már be is jelentette dedikált AI-chipjét, a Cloud TPU-t, amely a legfrissebb verziója a keresőóriás azon processzorának, amelynek segítségével futnak AI-szolgáltatásai. A Google nem tervezi, hogy a chipet másoknak is eladja, helyette dedikált szolgáltatáson keresztül enged majd kivülállóknak is hozzáférést. A szolgáltatást várhatóan az év végén jelenti be.

Az IBM a jövőbeni növekedését ezen a piacon a Watsonra bízza, olyan alkalmazásprogramozási interfészekkel (API) mint a beszéd és a vizuális felismerés. Ezek egyebek mellett jól hasznosíthatók ügyfélközpontok virtuális ügyfélkiszolgálói feladataira.

Cloud & big data

MI-vezérelt embermosógép készül Japánban

A pilótafülkére emlékeztető szerkezet gyors mosó-szárító programot és teljes felfrissülést ígér a felhasználóknak.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.