Az adatközpontok folyamatosan emelkedő energiafogyasztásával, ezen keresztül pedig egyre szélesebb ökológiai lábnyomával kapcsolatban változatos előrejelzéseket olvashatunk. A pesszimista prognózisok szerint már néhány éven belül ez a terület lesz az egyik legnagyobb szennyező, hacsak nem sikerül a megfelelő tempóban fejleszteni a megújuló energia arányát. Néhány évvel ezelőtt 2020-ra a szennyezés 3,5 százalékát, 2030-ra pedig már 14 százalékát rendelték közvetett vagy közvetlen módon az adatközpontokhoz; az összes energiafelhasználást tekintve a szerverfarmok 2015-ben még 1 százaléknál is kisebb részesedéssel bírtak, ami 2025-re az 5 százalék környékére növekedhet.

Ehhez képest a Huawei kutatói tavaly ilyenkor úgy látták, hogy öt év múlva a világ villamosenergia-fogyasztásának ötödét lehet majd valamilyen módon a szerverek üzemeltetéséhez kötni, közben a szerverek karbonemissziós rátája 5,5 százalékos lesz. Ez persze így is elég lenne ahhoz, hogy a piaci szereplőket fejlesztésekre ösztönözze, legyen szó a közvélemény vagy a szabályozók előtti megfelelésről: az internet-felhasználók növekvő száma és a digitális szolgáltatások növekvő infrastrukturális szükségletei sokak szerint vezethetnek olyan helyzethez, amelyben az adatközpontok energiafelhasználása egyszerűen ellenőrizhetetlen magasságokba emelkedik.

A Science magazinban február végén közölt tanulmány azonban túlzottan konvencionálisnak nevezi ezt a narratívát, amennyiben a gyakran hivatkozott, de a végletekig leegyszerűsített elemzésekre épülnek. A szerzők szerint az az extrapoláció, hogy az előző évtized során megduplázódott energia-felhasználás a következő évtizedben már háromszoros vagy akár négyszeres lesz, nem vesz figyelembe olyan fontos kürülményeket, mint az adatközpontok energiahatékonyságának látványos fejlődése.

Nagy felhőszolgáltatók vs lokális megoldások

Az általuk idézett adatok alapján a 2010 és 2018 között a globális fogyasztás mindössze 6 százalékkal lett magasabb, szemben a számítási kapacitások 550 százalékos emelkedésével. Ezt érdemes összehasonlítani mondjuk a 2000 és 2005 közötti időszakkal, amikor is a szerverfarmok energiaigénye majdnem megduplázódott. Az arányokat pedig még tovább súlyozza, hogy a digitális transzformáció folyamata ma már gyakorlatilag minden iparágat meghatároz, vagyis a sokkal mérsékeltebb emelkedés egy meredeken felívelő pályához kapcsolódik. Az okos menedzsment-megoldásokkal az energiafelhasználás jobban skálázható, mint ahogy az adattároló rendszerek és a hálózatok is sokkal hatékonyabban működnek ebből a szempontból.

Ebben a tekintetben a legfontosabb dolog, hogy a nagy informatikai szolgáltatók egyre jobban teljesítenek mind a fogyasztás, mind a kibocsátás tekintetében, legyen szó a Google-ről, az IBM-ről, a Microsoftról vagy más technológiai multikról. A Microsoft aktuális vállalása szerint például 2023-ra a cég teljes adatközponti infrastruktúrája már legalább 70 százalékban megújuló forrásokról üzemel majd, de az újonan átadott létesítményeket között amúgy is egyre szaporodnak a tisztán megújulókat használó, innovatív hűtési rendszerekkel tervezett egységek. Ezzel párhuzamosan viszont a vállalati informatikában is növekszik a felhő alapú megoldások aránya, amelyeket az említett óriási (hyperscale) adatközpontok szolgálnak ki, méghozzá látványosan gazdaságosabb módon, mint ahogy a jóval kisebb, lokális megoldások valaha is képesek lennének rá.

Mindezek alapján éppen a maximális hatékonysággal dolgozó hyperscale adatközpontok adnak alapot bármilyen optimizmusra. A Lawrence Berkeley National Laboratory meglehetősen spekulatív számítása szerint az Egyesült Államokban a CRM-től a levelezésig az összes irodai szoftveres alkalmazás felhőbe költöztetése 87 százalékkal csökkentené a teljes vállalati informatika energiaigényét. Ez persze nem jelenti, hogy a kisebb lenne a mostaninál felelősebb vagy másképpen szervezett felhasználás jelentősége: ugyancsak tájékoztató jellegű, de mindenképpen szemléletes volt a bristoli székhelyű OVO Energy tavalyi kalkulációja, amelynek alapján a teljesen szükségtelen "köszi, megkaptam" típusú emailek elhagyása önmagában is 16,5 ezer tonnával csökkentené az Egyesült Királyság karbonlábnyomát minden évben, ami egyenértékű lenne azzal, ha egyik pillanatról a másikra kivonnának több mint 3300 darab dízelautót a brit közutakról.