Legalábbis erre jutott a Greenpeace tanulmánya, amelyben a legjelentősebb elektronikai beszállítók és összeszerelők környezetvédelmi vállalásait és tetteit vették górcső alá.

Meglehetősen gyenge bizonyítványokat osztott szét képletesen a Greenpeace a legjelentősebb informatikai alkatrészgyártók és szerződéses összeszerelők között. A környezetvédelemre fókuszáló szervezet néhány napja kiadott jelentése [PDF] az iparág 11 legnagyobb szereplőjének klímavédelmi céljait, illetve az ezek elérésére használt módszereket igyekezett összegezni és értékelni.

A Greenpeace többek között az Intel, a Foxconn, a Samsung és a TSMC karboncsökkentési stratégiáját megvizsgálva azt állapította meg, hogy ezeknek a hatalmas és a világgazdaság szempontjából kulcsfontosságú vállalati szereplőknek sokkal többet és sokkal radikálisabban kellene változni ahhoz, hogy működésük ne veszélyeztesse a Párizsi Megállapodásban rögzített globális célokat.

Meglehetősen riasztó például, hogy a vizsgált 11 cég közel fele 2022-ben több szén-dioxidot bocsátott ki, mint két évvel korábban. Ennek hátterében ugyan nagyrészt a fokozottabb termelés áll, ám mindez kevés vigaszt jelent például a vízszint emelkedése miatt veszélybe kerülő régióknak.

Későn és kevesen

A vizsgált vállalatok közül csak nyolc állított fel nettó zéró kibocsátáshoz köthető célokat. Ennek a nyolcnak is csak fele (a Luxshare Precision, a TSMC, az LG Display és a Foxconn) gondolja úgy, hogy mindezt a beszállítói lánc teljességére vonatkoztatva kell elérni. A listán egyedüliként az Intel vállalta, hogy 2040-re megvalósítja a nettó nullás tervét. A többiek leginkább 2050-ben gondolkodnak. Ez a dátum azonban a környezetvédelmi szervezet szerint túl messze van ahhoz, hogy a céges vállalások lényegi hatással legyenek Földet fenyegető akkut problémákra.

A gyors változásban reménykedőket minden bizonnyal elkedvetleníti, hogy a 11 cég közül egyetlen sem akadt, amely vállalta volna, hogy károsanyag-kibocsátását 2030-ig a jelenlegi szint felére csökkenti. Öt vállalat egyáltalán nem jelölt meg célt, de a konkrét számokat említő stratégiák között sem találni egyet sem, amelyik elérné az 50 százalékot. Márpedig a Greenpeace szerint ez elengedhetetlen volna ahhoz, hogy a Párizsban kötött nemzetközi klímaegyezményben meghatározott maximum 1,5 fokos felmelegedést tartani tudjuk.

A rangsorban szereplő beszállítók közül csak az Intel tűzte ki célul a 100 százalékos megújuló energiafelhasználást 2030-ra. A TSMC ugyanakkor kisebb piros pontot érdemelt ki azzal, hogy nemrégiben 2050-ről 2040-re frissítette ezzel kapcsolatos ütemtervét. További három vizsgált cég (a Samsung Electronics, a Samsung Display és az SK Hynix) 2050-re szeretne eljutni a teljesen megújuló energiára épülő működésig.

Mindenhol csak probléma van

A Greenpeace rendszeresen igyekszik különböző iparágaka és régiókat lefedő kutatásokkal felhívni a figyelmet a környezetvédelmi erőfeszítéseknél tapasztalt hiányosságokra, illetve az ezekből eredő kockázatokra. Tavaly tavasszal például a kínai technológiai szektor fejlődésében rejlő veszélyekre mutatták rá, mivel az igények ellátásához szükséges adatközpontok túlnyomó részét elavult szénerőművek látják el energiával

Piaci hírek

Véletlenül gyilkossággal vádolt meg egy államügyészt a mesterséges intelligencia

Az MI-vel gyártott, alacsony színvonalú híranyagok a jelek szerint még a Google "átfogó és naprakész információi" között is gond nélkül megjelenhetnek.
 
Hirdetés

Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni

A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.

Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

ITSM a gyakorlatban

Három fájdalompont, amire az IT szolgáltatásmenedzsment gyors válaszokat adhat.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.