Legalábbis erre jutott a Greenpeace tanulmánya, amelyben a legjelentősebb elektronikai beszállítók és összeszerelők környezetvédelmi vállalásait és tetteit vették górcső alá.
Hirdetés
 

Meglehetősen gyenge bizonyítványokat osztott szét képletesen a Greenpeace a legjelentősebb informatikai alkatrészgyártók és szerződéses összeszerelők között. A környezetvédelemre fókuszáló szervezet néhány napja kiadott jelentése [PDF] az iparág 11 legnagyobb szereplőjének klímavédelmi céljait, illetve az ezek elérésére használt módszereket igyekezett összegezni és értékelni.

A Greenpeace többek között az Intel, a Foxconn, a Samsung és a TSMC karboncsökkentési stratégiáját megvizsgálva azt állapította meg, hogy ezeknek a hatalmas és a világgazdaság szempontjából kulcsfontosságú vállalati szereplőknek sokkal többet és sokkal radikálisabban kellene változni ahhoz, hogy működésük ne veszélyeztesse a Párizsi Megállapodásban rögzített globális célokat.

Meglehetősen riasztó például, hogy a vizsgált 11 cég közel fele 2022-ben több szén-dioxidot bocsátott ki, mint két évvel korábban. Ennek hátterében ugyan nagyrészt a fokozottabb termelés áll, ám mindez kevés vigaszt jelent például a vízszint emelkedése miatt veszélybe kerülő régióknak.

Későn és kevesen

A vizsgált vállalatok közül csak nyolc állított fel nettó zéró kibocsátáshoz köthető célokat. Ennek a nyolcnak is csak fele (a Luxshare Precision, a TSMC, az LG Display és a Foxconn) gondolja úgy, hogy mindezt a beszállítói lánc teljességére vonatkoztatva kell elérni. A listán egyedüliként az Intel vállalta, hogy 2040-re megvalósítja a nettó nullás tervét. A többiek leginkább 2050-ben gondolkodnak. Ez a dátum azonban a környezetvédelmi szervezet szerint túl messze van ahhoz, hogy a céges vállalások lényegi hatással legyenek Földet fenyegető akkut problémákra.

A gyors változásban reménykedőket minden bizonnyal elkedvetleníti, hogy a 11 cég közül egyetlen sem akadt, amely vállalta volna, hogy károsanyag-kibocsátását 2030-ig a jelenlegi szint felére csökkenti. Öt vállalat egyáltalán nem jelölt meg célt, de a konkrét számokat említő stratégiák között sem találni egyet sem, amelyik elérné az 50 százalékot. Márpedig a Greenpeace szerint ez elengedhetetlen volna ahhoz, hogy a Párizsban kötött nemzetközi klímaegyezményben meghatározott maximum 1,5 fokos felmelegedést tartani tudjuk.

A rangsorban szereplő beszállítók közül csak az Intel tűzte ki célul a 100 százalékos megújuló energiafelhasználást 2030-ra. A TSMC ugyanakkor kisebb piros pontot érdemelt ki azzal, hogy nemrégiben 2050-ről 2040-re frissítette ezzel kapcsolatos ütemtervét. További három vizsgált cég (a Samsung Electronics, a Samsung Display és az SK Hynix) 2050-re szeretne eljutni a teljesen megújuló energiára épülő működésig.

Mindenhol csak probléma van

A Greenpeace rendszeresen igyekszik különböző iparágaka és régiókat lefedő kutatásokkal felhívni a figyelmet a környezetvédelmi erőfeszítéseknél tapasztalt hiányosságokra, illetve az ezekből eredő kockázatokra. Tavaly tavasszal például a kínai technológiai szektor fejlődésében rejlő veszélyekre mutatták rá, mivel az igények ellátásához szükséges adatközpontok túlnyomó részét elavult szénerőművek látják el energiával

Piaci hírek

Közel 150 nagyvállalat támogatja a Linux Foundation friss kezdeményezését

Első kínai szereplőként a Huawei is beállt a Google, az OpenAI, a Microsoft és más nyugati techcégek mellé, hogy a december óta működő Agentic AI Foundation keretein belül közösen dolgozzon velük az MI-ügynökök protokolljainak, eszközeinek és legjobb gyakorlatainak fejlesztésén.
 
Hirdetés

Produktivitás mint stratégiai előny: mit csinálnak másként a sikeres cégek?

A META-INF által szervezett Productivity Day 2026 idén a mesterséges intelligencia és a vállalati produktivitás kapcsolatát helyezi fókuszba. Az esemény középpontjában a META-INF nagyszabású produktivitási kutatásának bemutatása áll, amely átfogó képet nyújt a magyar vállalatok hatékonyságáról és működési kihívásairól.

Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.