Az már biztos, hogy nem távozik üres kézzel Barack Obama Kínából. Az USA elnökének látogatása alatt ugyanis bejelentették, hogy a két ország jelentősen kibővíti a vámmentességet élvező technológiai termékek körét.
Szabad út a technológiának
Az információtechnológiai termékek forgalmának élénkítését célzó, úgynevezett Information Technology Agreement (ITA) még 1996-ban született a genfi Kereskedelmi Világszervezet (WTO) bábáskodása mellett. Az eredetileg csatlakozó 29 ország vállalta, hogy az akkor definiált informatikai eszközökre nem vetnek ki vámot, illetve fokozatosan lebontják a fennálló korlátozásokat. Az 1997 elején életbe lépő egyezmény felett azonban eljárt az idő, és a technológiai fejlődéséből születő újfajta árukat már nem fedte le. Ezért volt szükség az egyébként már két éve folyó tárgyalásokra a vámmentes kategória bővítéséről.
A jelenleg elérhető információk alapján a két ország megállapodása több mint 200 termékkategória kereskedelmét fogja olcsóbbá tenni. Ezek közé tartoznak többek között a fejlett orvosi műszerek, a GPS eszközök, a játékkonzolok, a (közelebbről nem meghatározott) szoftverek és az új generációs félvezetők is.
Mintaként szolgálhat
Az amerikai megnyilatkozásokból kiderül, hogy itt nem szándékoznak megállni, és a WTO-nál szeretnék elérni, hogy a mostani megállapodás mintájára bővítsék az ITA által érintett termékportfóliót. Ha ezt sikerülne tető alá hozni, azzal elejét vennék az olyan ügyeknek, mint például az USA és az EU között 2008-ban kipattant, majd évekig húzódó vita. Ennek lényege az volt, hogy az új termékekre (multifunkciós nyomtatók, LCD monitorok, beltéri egységek) az EU vámot vetett ki, miközben az amerikaiak szerint ezeknek is az egyezmény hatálya alatt lett volna a helye.
Nyilvánvaló, hogy a világ jelenlegi legnagyobb gazdasága és a növekedési kilátások tekintetében éllovas Kína közötti megállapodás önmagában is nagyon komoly globális hatással jár, amit csak fokozhatna, ha valóban sikerülne ezt a teljes ITA-ra kiterjeszteni. A fejlesztésekben lemaradó, így kevesebbet exportáló és több importra szoruló Európa azonban nem biztos, hogy tárt karokkal fogadja majd a felvetést.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak