Nem kedvezett a nőknek a pandémia. A Deloitte egy jelentése szerint világjárvány alatt esetükben drámai mértékben romlott a munka és a magánélet egyensúlya: míg a járvány előtt 70 százalékuk érezte úgy, hogy képes megtartani az egészséges egyensúlyt élete két területe között, a home office általános bevezetése után már csak 32 százalékuk ítélte így a helyzetét. A női munkavállalók helyzete amúgy sem rózsás, ők lettek a globális munkaerőpiac nagy vesztesei az elmúlt két évben. Az IT-szektorban azonban folyamatosan jelentős a kereslet különböző képzettségi szintű szakemberekre. De van-e helye a nem műszaki végzettségű nőknek egy alapvetően férfiak uralta és műszaki képzettséget igénylő területen?

Lenne, de a váltás nem is olyan egyszerű. Az USA-ban például, ahol a női IKT-szakemberek arányát 25 százaklékra becsülik, több kutatás is kihozta, hogy a női munkavállalók hátránnyal indulnak ezen a pályán. A szelekció már a pályaválasztáskor beindul: miközben közel annyit nő szerez STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) diplomát, mint férfi, a számítástechnikai alapdiplomákat szerzők körében már csak 19 százalék az arányuk. Ráadásul utána is nagy a lemorzsolódás, mert csak a végzettek 38 százaléka helyezkedik el a szakmájában. De ha el is helyezkednek, lassab az előremenetelük, kevesebbet keresnek, a pandémia alatti otthon dolgozásban pedig nagyobb arányban égtek ki, mint a férfiak. Egyszóval van hova fejlődni az egész világon, így az EU-ban, azon belül Magyarországon is.

Az Eurostat szerint 2021-ban az EU 27 tagállamában összesen 9 millióan dolgoztak IT területen, de kevesebb mint ötödük nő. A nemek aránya a tagállamok többségében ha lassan is, de elindult a kiegyenlítődés felé. Az EU-s átlag például a múlt évtized elején még nem érte el a 17 százalékot, tavaly viszont 19,1 százalékot mért az Eurostat. Ez alatt az időszak alatt Magyarországon átlagosan évi 9 százalékkal nőtt a női informatikusok száma, így arányuk tavaly elérte a 14 százalékot. (A legmagasabb arányt egyébként közép-kelet-európai tagállamokban mérték. Bulgária az éllovas 28,2 százalékkal, bár ott tíz év alatt épp romlott az arány, Romána pedig 26 százalékkal második.)

A műszaki felsőoktatásban az informatikai képzésekben is alacsony a nők aránya, míg a humán képzéseken (bölcsészet, társadalomtudomány stb.) jellemzően felülreprezentáltak. De át lehet-e térni ezekről a pályákról az infokommunikációs iparba? A No Fluff Jobs felmérésének idén januárban és februárban felvett adatai szerint tévhit, hogy csak műszaki tanulmányokkal lehet belépni az informatika világába. Az iparág sajátossága, hogy a karrierépítés minden szakaszban folyamatos tanulást kíván. Éppen ezért a toborzók nem csak a jelöltek tudásának naprakészségét, hanem proaktivitását is nagy súllyal veszik figyelembe. Talán ezért is foglalkoztatnak a munkaadók szívesen elsődlegesen nem IT-s végzettségű munkavállalókat is.

Akár a bölcsész-informatikus szakot is bevezethetnék...

A kutatásban részt vevő nők körében érdekes módon kiugróan magas volt az elsődlegesen valamilyen bölcsészettudományi szakon végzők aránya. A válaszadók 36 százaléka érkezett az iparba ilyen diplomával, míg természettudományos végzettséggel 16, valamilyen társadalomtudományi területről pedig 14 százalékon áll ez a mutató. Bár a kutatás ennek hátterét nem vizsgálta, régóta megfigyelhető tendencia, hogy a bölcsész végzettségű munkavállalókat a könnyű átképezhetőségük és az általában jó soft-skilljeik, esetleg magasabb szintű nyelvtudásuk miatt alkalmazzák szívesen. Így ugyanis viszonylag kis befektetéssel tudnak kinevelni adott munkakörhöz jól illeszkedő szakembert, akinek a belső képzés miatt esetleg a lojalitása is magasabb fokú.

Bár az iparban dolgozó nők között a legtöbben (a válaszadók mintegy harmada) szakirányú felsőfokú képzettséggel rendelkezik, minden tizedik válaszadó autodidakta módon szerezte meg a szükséges tudást. A pályamódosítást tervezők körében még magasabb az önképzést előnyben részesítők aránya: 21 százalék. A többség azonban a szervezett formára esküszik: 22 százalékuk szakirányú felsőfokú képzést, 30 százalékuk valamilyen alternatív IT-kurzust választ.

A kutatásból az is kiderült, hogy az IT-szektor két legfőbb vonzereje a jó kereseti lehetőség (a válaszadók 70 százaléka jelölte meg ezt), valamint az, hogy lehet távmunkában is dolgozni (67 százalék).