A magyar cégek is gőzerővel mozdultak rá a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségekre. A valódi szintlépéshez azonban hiányzik a megfelelő infrastruktúra, derül ki egy hazai felmérésből. Mivel a vállalatok egyre több adatot mozgatnak, elemeznek és integrálnak, beruházások nélkül gyorsan kinövik addigi kapacitásaikat. Emiatt az MI-fejlesztések üteme is megtorpan, állítja a H1 Systems felmérése. A felmérés részvevőinek válaszaiból az derül ki, hogy hiányzik a stabil technológiai háttér.
A 2025 szeptemberében lefuttatott kutatásban részt vevő közel 260 döntéshozó 79 százaléka meg van győződve arról, hogy a mesterséges intelligencia növeli a versenyképességet, mintegy háromnegyedük már használ is valamilyen MI-alapú megoldást. Ugyanakkor az AI-ready, azaz a mesterséges intelligencia futtatásra előkészített infrastruktúra fogalmát mindössze negyedük ismeri. A döntéshozók többség tehát bár használja, azzal nincs tisztában, hogy milyen feltételek kellenek az MI biztonságos, fenntartható és jövőálló működéséhez.
A mintában szereplő cégek többsége külső infrastruktúrát használ, és ahol az MI valódi üzleti értéket teremt, ott sem látnak különbséget a saját fejlesztésű megoldásokhoz képest. Pedig a szintlépéshez több tudásra és saját fejlesztésre is szükség lesz, véli Németh Mihály, a H1 Systems Kft. ügyvezető igazgatója. Azzal egyetért, hogy rövid távon praktikusabb valamilyen külső, felhőalapú megoldást használni, ha azonban egy cég az MI-t mélyebben akarja integrálni a folyamataiba, elkerülhetetlen lesz a saját fejlesztés, már csak a komplexebb automatizálás és adatbiztonság miatt is.
Azaz "a jövő gazdasága az adatközpontokban dől el", állítja a szakember, aki szerint az MI- és adatintenzív technológiák kiszolgálásának képessége közvetlenül meghatározza egy vállalat, sőt az ország versenyképességét. A jelenlegi adatközpont-kapacitás szűkös, a hazai létesítmények többsége elavult, több mint egy évtizede épült infrastruktúrával működik. A kutatás szerint a meglévő szervertermeknek csak mintegy 43 százaléka skálázható, és 38 százaléka alkalmas nagy teljesítményű szerverek befogadására. Pedig a jól megtervezett, MI-futtatásra is alkalmas adatközpontok nem csak szimpla technológiai kapacitást jelentenek. Befektetéseket, fejlesztéseket és magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat is vonzanak maguk köré, azaz a digitális ökoszisztéma csomópontjaivá válnak.
A legtöbb cég még csak tervezget
A fejlesztés szükségességét kezdik felismerni a vállalatok: a válaszadók 65 százaléka szerint a nagy adatmennyiségű analitikának és adatfeldolgozásnak, 55 százalékuk szerint a generatív MI-nek, 36 százalékuk szerint pedig a gépi tanulásnak és mélytanulásnak a legnagyobb a kapacitásigénye. És bár a többség szerint a következő években az MI befolyással lesz az adatközpontokra, azok stratégiai szerepét az MI-ökoszisztáma fejlődésében alábecsüli. Ezért a fejlesztési terveknek még nem meghatározó eleme az MI kapacitásigénye. Mindössze minden ötödik válaszadó cége tervez MI-specifikus szerverteremet vagy adatközpontot építeni a következő három évben, de még ők is jobbára a lehetőségek felmérésénél tartanak.
Németh szerint Magyarországon legalább egy nagy MI-adatközpontot kellene építeni, ami biztosítja az ország digitális és adatszuverenitását.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak